Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

je,gyezzük, hogy az 1840-es években már működött Dádon egy római katolikus iskola,

4 de ez az évek folyamán megszűnt. Az újonnan szervezett elemi iskola ugyancsak katolikus jellegű volt. A csikótelepen állatorvost, gyógykovácsot alkalmaztak. A dádi birtok a Meszlényi családé 1918-ig volt. Ekkor a kincstár bérleti jogának fenntartásával a pusztát Gyérey Richárdnak adták el, aki az ozorai uradalomnak volt a bérlője. Az adásvételi szerződést 1920-ban kötötték meg. Az eladók: Meszlényi Pál, Meszlényi Iván és Meszlényi László voltak. Gyérey azonban a nagydádi birtokot 1926-ban eladta. Az új tulajdonos Török Sándorné és Bottlik Istvánné lett. Űj szerződést kötöttek a kincstárral. A katonai hatóság a puszta bérletéért kétholdankint 80 kg búza haszonbért fizetett.

5 A gazdasági munkákat Pap Béla és Próbáld Károly gazdatisztek irányításával a cselédek végezték. A birtok az 1930-as évek elején újra gazdát cserélt. Az új birtokos Bélák Sándor lett. Bélák Sándor 1400 holdas gazdaságában 87 gazdasági cselédet alkalmaztak. Az intéző Sági Imre volt.

6 1945. május 17-én Nagydádon 35 család élt, akik a gazdaságot szövetkezeti alapon művelték. A szövetkezeti vezető Zrinyi Miklós, a gazdaság volt ispánja lett.

7 A gazdaságilag erőtlen közösség a pusztán lévő vagyont fenntartani nem tudta. A dádpusztai Bélák kastély a harci események idején súlyosan megsérült. A kastély egyemeletes volt, falait téglából építették, s az épületet cseréppel fedtek. A felszabadulást követő években a kastélynak nem akadt gazdája, így a 3100 légköbméter nagyságú épület 1949-ben már a pusztulás képét mutatta. A földművesszövetkezet hivatalosan 1948. január 20-án alakult meg a pusztán; tagjainak száma 80 volt. A tagság 80 %-a volt újgazda, 20 %-a pedig 1944 előtt is önállóan gazdálkodott. A szövetkezet 366/1948. számmal lett cég jegyezve. Igazgatósága 8 tagú volt: (Bognár Mihály, Stire József, Szűcs Ferenc, Nóvák Pál, Szabó Béla, Sári István, Sapp József). A felügyelő bizottságban Bognár Ferenc, Farkas Imre, Halász Péter, Csabai Ferenc, Kovács Ferenc tevékenykedtek. A szövetkezeti ügyvezető Chovancer Károly volt. Vagyona állt 187 kat. hold legelőből, 1 kovács-, 1 bognárműhelyből, 1 traktorból, 1 cséplőgépből, 1 darálóból, egy 3 vagonos terménytárolóból. A szövetkezet vetőgépeket ill. egyéb gazdasági felszerelést kölcsönzött a gazdáknak, de bérszántást is végzett. Tervezte, hogy sertéshízlalásra szerződést köt a gazdákkal, továbbá megszervezte a tejbegyűjtést, a terményfelvásárlást, valamint boltot nyitott. A szállítást vízi úton próbálták lebonyolítani, mert a Sión a hajózás megindult. (Ozorai kikötőbe szállították a terményeket.) Vasútállomása Simontornyán volt, amely 12 km távolságra esett a pusztától.

8 1960-ban a dádi pusztákon a következő lakosság élt: Dádpusztán 78 fő, Dádszőlőhegyen 72 fő, Nyedámpusztán 67 fő és Nyedám téglaháznál 5 fő.

9 FORRÁSOK 1 Farkas Gábor: Igar a jobbágy világban. Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis X. 1969. Székesfehérvár, 1969. 125—126. old. FmL.. Helytörténeti gyűjtemény; Dád.