Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Farkas Gábor: Igar
oltáshoz szükséges szerszámokért pedig 23 pengőt fizetett. Most elhatározták, hogy újabb fecskendőt szereznek be. A községnek azonban kevés pénze volt, így évi 100 forint törlesztés ellenében tudtak vásárolni egy szívó rendszerű fecskendőt. A két fecskendőnek 1896-ban nádtetős deszkabódét építettek az iskola falához. A bódéval azonban a felsőbb hatóság elégedetlen volt. Az 1908. évi alispáni hivatalvizsgálat alkalmával utasították az elöljáróságot, hogy tűzoltószertárt építsen. Ez 1909 tavaszán készült el. A községi tűzrendészeti szabályrendelet 1907-ben készült el. Ennek értelmében a tűzrendészeti szolgálatot a községben a 20—40 év közötti férfilakosság látja el. A tűzoltók parancsnoka Kis István volt, aki 1905-ben megyei tűzoltótanfolyamot végzett. Az önkéntes tűzoltóság 24 tagú volt. 1924. november 154 községi közgyűlésen megállapították, hogy a tűzoltó egylet nem működik, s ezen az alapon szervezett tűzoltóság használhatatlan. A kötelező tűzoltóság megszervezésére tettek lépéseket. Első ízben önkéntes jelentkezőkből akarták az egységet megszervezni, de ez eredménytelen lett. Ezután sorozást rendeltek el a 18—30 éves férfiak körében, és ezzel sikerült is felállítani a tűzoltóságot. Kijelölték a tűzoltók parancsnokát, alparancsnokát és az őrsparancsnokot. 1929-ben Verebi István aljegyző lett az őrsparancsnok, aki ebben az évben tűzoltó tanfolyamot végzett. 1929-ben tüzifecskendőt szereztek be, melynek értéke 3300 pengő volt. 103 * A Vörös örökösök igari birtokát 1920-ban a Földhitelintézet megvásárolta és a lakosok között kiparcellázta. Az igariak ekkor egyszerre 1203 kat. hold szántóföldhöz jutottak. A pénzintézet által kialakított parcellák 1—15 kat. hold nagyságúak voltak. Házhelyek kialakítására is sor került Igar belterületén a Vörös-féle birtokból. A lakosság a földek árát még a húszas évek elején kifizette, mivel az inflációs időszakban erre lehetőség volt. 104 1923-ban Gyérey Richárd tulajdonában lévő nagydádpusztai gazdaságból az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélete alapján vagyonváltság címén 195 kat. hold, megváltás címén pedig 100 hold került felosztásra. Ugyancsak megváltással vettek igénybe 74 hold földet a Strasszer Vilmos-féle gazdaságból, és 1926-ban Bottlik Istvánné és Török Sándorné gazdaságából megváltás címén 132 holdat. Felosztásra összesen Igaron 501 kat. hold került, melyet szántóföldnek, legelőnek és házhelynek juttattak. A juttatás során a vámszőlőhegyi lakosok 20 hold legelőt kaptak, és még két vitéztelek is létesült, összesen 25 hold területtel. A vámszőlőhegyi lakosok a juttatott legelőterületet igen kevésnek tartották. Ezért 1925-ben kifejezték abbeli kívánságukat, hogy a földreform során további 100 kat. hold legelőterülethez jutnak. A földreform végrehajtásakor 152 házhelyet alakítottak ki, egyenként 400 négyszögöles nagyságban. A házhelyek egy részére azonban házakat emelni a terepviszonyok miatt lehetetlen volt, de Igartól is olyan távolságra estek, hogy ott csak külön település létesítésére lett volna lehetőség. 1927-ig lakóházakat Vámszőlőhegyen és Dádszőlőhegyen építettek. Erre az időre e két településen már 120 lakóház volt. A többi pusztán kialakított házhelyekre azonban nehézkesen építkeztek. 1937-ig mindössze 37 ház épült fel a pusztákon. A
