Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

oltáshoz szükséges szerszámokért pedig 23 pengőt fizetett. Most elhatá­rozták, hogy újabb fecskendőt szereznek be. A községnek azonban kevés pénze volt, így évi 100 forint törlesztés ellenében tudtak vásárolni egy szívó rendszerű fecskendőt. A két fecskendőnek 1896-ban nádtetős desz­kabódét építettek az iskola falához. A bódéval azonban a felsőbb ható­ság elégedetlen volt. Az 1908. évi alispáni hivatalvizsgálat alkalmával utasították az elöljáróságot, hogy tűzoltószertárt építsen. Ez 1909 tava­szán készült el. A községi tűzrendészeti szabályrendelet 1907-ben ké­szült el. Ennek értelmében a tűzrendészeti szolgálatot a községben a 20—40 év közötti férfilakosság látja el. A tűzoltók parancsnoka Kis István volt, aki 1905-ben megyei tűzoltótanfolyamot végzett. Az önkéntes tűz­oltóság 24 tagú volt. 1924. november 154 községi közgyűlésen megállapították, hogy a tűzoltó egylet nem működik, s ezen az alapon szervezett tűzoltóság hasz­nálhatatlan. A kötelező tűzoltóság megszervezésére tettek lépéseket. El­ső ízben önkéntes jelentkezőkből akarták az egységet megszervezni, de ez eredménytelen lett. Ezután sorozást rendeltek el a 18—30 éves férfiak kö­rében, és ezzel sikerült is felállítani a tűzoltóságot. Kijelölték a tűz­oltók parancsnokát, alparancsnokát és az őrsparancsnokot. 1929-ben Ve­rebi István aljegyző lett az őrsparancsnok, aki ebben az évben tűzoltó tanfolyamot végzett. 1929-ben tüzifecskendőt szereztek be, melynek érté­ke 3300 pengő volt. 103 * A Vörös örökösök igari birtokát 1920-ban a Földhitelintézet megvá­sárolta és a lakosok között kiparcellázta. Az igariak ekkor egyszerre 1203 kat. hold szántóföldhöz jutottak. A pénzintézet által kialakított parcel­lák 1—15 kat. hold nagyságúak voltak. Házhelyek kialakítására is sor került Igar belterületén a Vörös-féle birtokból. A lakosság a földek árát még a húszas évek elején kifizette, mivel az inflációs időszakban erre le­hetőség volt. 104 1923-ban Gyérey Richárd tulajdonában lévő nagydádpusztai gazda­ságból az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélete alapján vagyonvált­ság címén 195 kat. hold, megváltás címén pedig 100 hold került felosz­tásra. Ugyancsak megváltással vettek igénybe 74 hold földet a Strasszer Vilmos-féle gazdaságból, és 1926-ban Bottlik Istvánné és Török Sándor­né gazdaságából megváltás címén 132 holdat. Felosztásra összesen Igaron 501 kat. hold került, melyet szántóföldnek, legelőnek és házhelynek jut­tattak. A juttatás során a vámszőlőhegyi lakosok 20 hold legelőt kaptak, és még két vitéztelek is létesült, összesen 25 hold területtel. A vámszőlő­hegyi lakosok a juttatott legelőterületet igen kevésnek tartották. Ezért 1925-ben kifejezték abbeli kívánságukat, hogy a földreform során továb­bi 100 kat. hold legelőterülethez jutnak. A földreform végrehajtásakor 152 házhelyet alakítottak ki, egyenként 400 négyszögöles nagyságban. A házhelyek egy részére azonban házakat emelni a terepviszonyok miatt lehetetlen volt, de Igartól is olyan távolságra estek, hogy ott csak külön település létesítésére lett volna lehetőség. 1927-ig lakóházakat Vámszőlő­hegyen és Dádszőlőhegyen építettek. Erre az időre e két településen már 120 lakóház volt. A többi pusztán kialakított házhelyekre azonban ne­hézkesen építkeztek. 1937-ig mindössze 37 ház épült fel a pusztákon. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom