Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

32 Lásd: 30. sz. 60—63 1. 33 Lásd: 31. sz. — 331. 9—172. sz. 34 Uo: 61. cs. 418. 35 Uo: Z—330. 73—738 36 Németh Gyula: Iszkaszentgyörgy története. Iszkaszentgyörgy, 1976. 106. 1. és 31. sz. Aluérc Bánya és Ipar Rt. iratai. OL. Z. 1051—35—107/a. valamint Z—330. 73—738. sz. 37 Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a II. világháború idején. FMTÉ 4. k. Szfvár, 1970. 160—169. 1. 38 Uo. 169. 1. 39 Lásd: 30. sz. 69. 1. 40 Lásd: 37. sz. 259 1. 41 Lásd: 30. sz. 75 1. 42 Uo. 100—101. 1. 43 Uo. 103. 1. 44 Fml. Kurucz János: Guttamási története. Szfvár, 1984. kézirat. 45 Fml. Fejér megye Statisztikai Évkönyve. 1960. és Hantos László: A falusi települések ellátottsági színvonala Fejér megyében. FMTÉ. 4. k. Szfvár, 1970. 559— 679. 1. 46 Fml. Kincsesbánya tanácsülési jegyzőkönyvei. 1966. 47 Fejér Megyei Tanács Közlönye. FMT. VB. 22/1965. 23/1965. és 27/1965. sz. határozatok. 48 Lásd. 46. sz. és VB ülések 1966. évi jegyzőkönyvei alapján. 49 Uo. 1967. évi jegyzőkönyvek 50 Uo. Kincsesbánya lakónyilvántartó könyve. 51 Uo. 1968. és 1969. évi jegyzőkönyvek. 52 Uo. 1970. 1971. 1972. és 1973. évi jegyzőkönyvek. 53 Uo. 1974, 1975, 1976. évi jegyzőkönyvek. 54 Uo. 1977—1980. évi jegyzőkönyvek és Községi Törzskönyv. Kincsesbánya 1980. évi népszámlálás adatai. Kurucz János: RÁKHEGY Rákhegy Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó közötti kis település. 1966 óta Rákóczi utca néven Kincsesbányához tartozó egyéb belterületnek számít. Története röviden összefoglalva a következő: Már a 12—13. században létezett helyén egy Guth nevű település, amely a török korban elpusztult. Területe az 1700-as évek végétől újra benépesült, ez időtől az iszkaszentgyörgyi uradalom, illetve Guttamási falu része volt. 1921-ben Guttamási községhatárából kiszakítva Fehérvárcsurgóhoz kapcsolták, és 1966-tól Kincsesbányához tartozik a mai napig. Hovatartozásainak bonyolultságát kifejezi egy mondás, miszerint a kistelepülés lakói „Rákhegyen tanultak, Guttarnásinak adóztak és Szentgyörgyön imádkoztak". * A település nevével először „Villa Gut" néven találkozhatunk egy 1201-es oklevélben. 1254-ben „Terra Guth", 1359-ben és 1462-ben „Poss. Guth", továbbá „Gwth" alakban fordul elő.

1 A török kor előtti településről Guttamási történeti anyagában is szó esik, mert a Gutkeled nemzetség birtokára épült hajdani Vaskapu környéki falu a német település elődének is tekinthető, mint névadó birtok, illetve lakott hely. 18. és 19. századi forrásokban Ó-Guth és Üj-Guth néven szerepel az újra benépesült szőlőhegy, majd 1842-ben „Rákhegy" néven fordul elő.

2 Ezt a nevét a