Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

Érdekesebb a Gut név. A helységnév személynévből alakult magyar névadással. A német szó jelentése: „szelíd, jó, békés". Minden bizonnyal összefüggésben van a Gutkeled nemzetséggel, akik 1042-ben Péter királlyal kerültek az országba. Károly János Kézai Simon krónikájára hivatkozik, eszerint Péter királyt trónra segítő Keled és Gut német lovagok 1042-ben jöttek be Stof várából. Fejér György szerint Gut-Keled egy személy, ki hűsége jutalmául kaphatott a környéken területeket, és bírta a róla elnevezett falut. Feltehető, hogy az eredeti település nem a mai Guttamási helyén, hanem a Vaskapu melletti Ő-Guth (később Rákhegy) területén lehetett.

8 Néhány forrás tévesen közli azt, hogy a mai falu két helységből: Gutból és Tamásiból alakult ki. Nem lehet szó két település összeépüléséről! A mai falu ott áll, ahová 1762-ben Eszterházy Gábor az első német családokat telepítette. Ó-Guth, — amely lehetett 11. századi település —, a török korban elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. Ez a Guttamásitól mintegy 3 kilométerre fekvő szőlőhegy az 1800-as évek közepétől már az Ó-Guth és Űj-Guth nevek mellett Rákhegyként szerepel írott forrásokban. Ó-Guth és Űj-Guth esetében sem két különálló településről van szó. Az egykor a Vaskaputól csaknem a Tatárhegyig húzódó szőlőhegy iskolájától keletre eső részét nevezték Űj Guth-nak, az ettől nyugatra fekvőt pedig Ó-Guth-nak. Rákhegy (Rak-hegy) néven először egy 1842-ben keletkezett iratban találkozunk vele.

7 Űj nevét a Gaja patak rákjaitól kapta. Egy 1836-ban írott forrás említi a következőket: „A Gaja malmaival vidéke lakosainak tetemes hasznot hajt. Jóízű rákjai ismeretessek."

8 Károly János szerint is Ö-Guth a török kor előtti ősi falu. Ő a régi települést egy „vadászlak" környékére teszi. Egy vadászház, melyet Károly János még láthatott a századfordulón, a Guttamásiból Fehérvárcsurgóra vezető, Gaját keresztező út mellett állt. Itt ma a fehérvárcsurgói víztározó van. Egy másik vadászház Ó-Guthon a temetőtől délkeletre volt található. Csak e két település valamelyikét említhette Károly János. Az Ó-Guth név is régebbi települést sejtet. Guttamási határához egykor tartozó Kincsesszőlőhegy a 18. században népesült be. Kincseshegy lapos korong alakú köveiről nyerte nevét. A sima, különböző nagyságú kőlencsék az eocénkori szubtrópusi tengerek érdekes kövei. Sekély tengerekben óriási tömegekben éltek a meszeshátú egysejtű élőlények. Bitó, Kincses és a Dunántúli-Középhegység más részén is gyakoriak ezeknek az ős egysejtűeknek megkövesedett, lapos maradványai. A kis korong alakú köveket Szent László pénzének nevezte a nép.

9 Két monda is szól róluk. Az egyik szerint Szentgyörgy falu birtokosa a tatárok elől menekülve, hogy egérutat nyerjen, elszórta pénzét. Ez a rabló tatár kezében kővé vált. Másik monda szerint a környék valamelyik földesura Űrnapján arattatta a lencsét jobbágyaival, és ez vált volna kővé.

10 Nem helytálló a forrás állítása, miszerint Kincses neve a bitói kőfejtőben 1836ban felszínre kerülő aranyleletekre vezethető vissza.

11 A szőlőhegyet már a 18. századi gazdasági források is Kincsesnek nevezik. Bitó is Guttamásihoz tartozó egykori település. Nevét szóbeli források a bitófával hozzák kapcsolatba. Ez a hagyományok szerint a mai kincsesbányai November 7-i emlékmű dombján állt, és helyére az 1830-as években kegyeletül egy haranglábat és egy fakeresztet állítottak. Megerősíti a