Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

Kurucz János GUTTAMASI Guttamási Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól közel 20 km-re fekvő német nemzetiségű település. A korábban önálló falu ma alig száz lakosával az Isztiméri Közös Községi Tanács közigazgatása alá tartozik. 1966-tól, a csatolás évétől Guttamási Isztimér belterületeként szerepel. Területe 1257 kat. hold, lakóinak száma 173 volt 1966-ban. Az egyutcás erősen visszafejlődő település egyházilag is Isztimérhez kötött. Szomszédos falvak: Isztimér (2 km), Bakonykúti (3 km), Kincsesbánya (6 km) és Fehérvárcsurgó (5 km). Székesfehérvárról Iszkaszentgyörgyön, Kincsesbányán és Fehérvárcsurgón keresztül közelíthető meg. Okleveles anyagban első ízben 1201-ben szerepel. A török korban elpusztult, de 1762-ben újratelepítették. Csaknem két évszázadon keresztül az iszkaszentgyörgyi uradalomhoz tartozó falvak egyike volt. A polgári közigazgatás idején az isztiméri körjegyzőséghez tartozott. A felszabadulás után a községi tanácsok megalakulásával önálló közigazgatást nyert, 1966-tól ismét Isztimérhez kötött település. Határához egykor tartozó lakott helyek közül Kincses és Bitó szőlőhegyek helyén ma Kincsesbánya fejlett ipari település található, Ó-Guth ég Új-Guth pedig Kincsesbánya Rákóczi utcájaként ismeretes. A felsorolták közül Kincses és Bitó történeti anyagával Iszkaszentgyörgy monográfiájában* is találkozhatunk. Guttamási és Iszkaszentgyörgy faluhatára az 1800-as évektől 1950-ig mindkét szőlőhegyet kettévágta, így ezek két falu határába estek. A falu neve 1898-tól hivatalosan Guttamási.

1 Eredeti neve Gut. Először 1201-ben Villa Gut alakban fordul elő.

2 1254-ben Terra Guth,

3 1359től 1462-ig Possessio Guth, 1453-ban és 1575-ben pedig Gwth-ként rögzítik a források.

4 A későbbi századokban is igen változatos alakokban íródott a név. Gutth, Gut és Guth formák lehettek elírások, de mindenképpen egy falut jelölnek. A „Tamási" név a 19. század közepétől ismert, a helyi lakosok ma is röviden így nevezik falujukat. A név utalhat egy „Tamás" nevű birtokosra, lehet jelentése pl. „Tamásé". Nem kizárt az a lehetőség sem, hogy a név vallási eredetű. 1767-től a mai templom helyén egy harangláb állt Szent Tamás tiszteletére szentelt haranggal.

5 Ezzel i

s kapcsolatba hozható a név, hiszen „Tamás" nevű birtokosról éppoly keveset tudunk, mint Bitó esetében Sárosfalvi Bittó tiszttartóról. Gazdasági forrásokban nem szerepel olyan jelentős személy, akiről falut neveztek volna el. • Németh Gyula: Iszkaszentgyörgy története, 1976.