Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

esedező leveleknek két céljuk volt: a csurgói egyházhoz kapcsolás és a saját erőből felállított iskola részére anyagi támogatás szerzése. A nádfedeles iskolában 1871-ben kezdődött meg a tanítás. A tanítói állást több esetben szükségtanítóval töltötték be. „Ennyi fizetésért nem fogadhattunk mást tanítóul, mint értelmesebb, szegény sorsú, jó erkölcsű mesterembert, ki mégis képes gyermekeinket hittan, írás, olvasás és számolásban annyira képezni, hogy az eredménnyel a királyi tanfelügyelő is meg volt elégedve. Esedezünk, hogy kegyes alapítványokból tanítónk nyomorán legalább évi 20 forinttal enyhíteni kegyeskedjék" — említik a szőlőhegyiek püspökhöz intézett folyamodványának sorai 1896-ban.

86 Ö-Guth és Űj-Guth első tanítója Magda Gábor volt 1871-től 1876-ig. A további tanítók névsora: Hollósy Antal 1876—1877 Cseh József 1877—1878 Magda Gábor 1878—1882 Cseh József 1882—1884 Nagy József 1884—1895 Tima János 1895—1903 Stupián János 1903—1905 Ágits Rudolf 1905—1910 Meizer Vilmos 1910—1913 (1913-tól szünetelt a tanítás!) Mikovits József 1918—1921

87 (1921-től Rákhegyet Fehérvárcsurgóhoz csatolták, további története nem Guttamásival kapcsolatos.) Tanulólétszámok alakulása a rákhegyi iskolában: 1876 — 38 tanuló, 1878 — 20, 1880 — 24, 1882 — 28, 1885 — 28, 1896 — 25 tanuló, 1909 — 55, 1914 — 35. Iskolaszéki tagok voltak 1921-ig többek között: Varga Lencsés György, Kurucz János, Vagner György, Horgos József, Márczi János, Varga Lencsés István, Virág János, Varga János, Vizler György, Rubina István, Öri István, Vizler István és Sramik János. Guttamási már a 13. században is templomos hely volt. Mai templomának helyén 1767-től egy harangláb állt, melynek harangját Koller Ignác püspök Szent Tamás tiszteletére szentelte fel 1768-ban. Helyén 1800-ban vályogfalú nádtetős oratóriumot építettek Szt. Flórián titulussal. Ebben csak vasárnap volt szertartás. A szentelés után a község egy 50 fontos és egy 80 fontos harangot szerzett be. A mai templom először fatoronnyal épült 1811-ben. Kőtornyot 1869-ben kapott. Mai templomának védőszentje Ker. Szt. János.

88 1778-ban 196 katolikus lakosa volt a falunak, 1799-ben ez a lélekszám 267-re emelkedett. Guttamásiban a betelepítéstől elenyésző volt a más vallású a katolikusok mellett. Ugyanez volt a helyzet az 1900-as évekig Ó-Guthon és Űj-Guthon is. Az újabb időkben a falunak papja nem volt. Ma is az isztiméri róm. kat. egyház filiája. Külterületi települései közül Kincses és Bitó mindig Iszkaszentgyörgyhöz, Ó-Guth és Űj-Guth pedig 1921-ig az iszkaszentgyörgyi, ez évtől pedig a fehérvárcsurgói róm. kat. egyházhoz tartozott. Guttamási területe 1909-ben 2449 kat. hold, ebből 74 kat. hold volt terméketlennek ítélt terület. Kat. holdankénti tiszta jövedelem 14 370