Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Záborszky Miklós: GYÜRÓ Fejér megye székesfehérvári járásában található. Egy külterületi településsel rendelkezik. Gyúró — puszta. Vasútállomása Martonvásáron (9 km), autóbuszállomása helyben. Községi közös tanács társközsége. A községi tanács Tordason székel. Posta helyben.

1 1980-ban 1111 lakosa van.

2 A község összenőtt az 1933-ig közigazgatásilag különálló Kuldó községgel. Gyúró egykori halmazfaluból kialakult szalagtelkes település a Szent László-völgy középső szakaszának jobb partján. A kisközség központi belterülete (127 ha) a patak által elrombolt és alámosott löszlejtőn fekszik 138 m tszf-i magasságban. Viszonylagos magassága a patak szintje (125 m) felett 13 m. A község területe (2441 ha) aprólékosan tagolt, löszborította negyedkori eróziós dombvidék, amely a pleisztocén jégkorszakok folyamán hoszszan tartó eróziós-denudációs lepusztulás alatt állt. A változatos kifejlődésű felsőpannóniai üledékekből (homok, homokkő, agyag, agyagmárga stb.) épült dombvidék alapzatát a Gerecséből leszaladó állandó vizű patakok (Szent László-víz őse) és időszakos vízfolyások erodálták, s tágas eróziós völgyelésekkel felárkolt felszínét keskenyebb-szélesebb hegyhátakra, gerincekre és szigethegyekre tagolták. Az utolsó jégkorszakban az eróziósán tagolt felszínen 10—12 m vastag lösztakaró képződött, s ez az eróziós dombság felszínalaktani jellegét még jobban kihangsúlyozta. A felszín geomorfológiai arculatát ma száraz deráziós völgyekkel tagolt, egymás felett lépcsőszerűen elhelyezkedő párhuzamos löszös hátak (Páskum-hegy 194 m, Öreg-hegy 178 m, Üj-hegy 162 m a tszf) és szigethegyek (Gyúrói hegy 180 m, Halom-hegy 198 m a tszf) határozzák meg, amelyeket keskeny tetők és pusztuló, meredek domború lejtők jellemeznek. Utóbbiak formálásában napjainkban a talajeróziós folyamatoknak van jelentős szerepük. Az ellöszösödött eróziós dombvidéket a községnél a Szent Lászlóvíz szerkezetileg előrejelzett eróziós völgye vágja át. Éghajlatát a szomszédos Tordasénál valamelyest kiegyensúlyozottabb hőmérsékletjárás és azonos évi csapadékmennyiség jellemzi. Nyara meleg, mérsékelten száraz: a júliusi középhőmérséklet 20,5—21,0 °C között változik. Napsütése (1950—2000 óra) kielégítő, főleg a nyári hónapok napfényellátottsága (1450—1500 óra) kedvező. Évi (9,5—10,0 *C) és nyári félévi (17,0—17,5 °C) középhőmérséklete egyaránt optimális. Tele mérsékelten hideg, a januári középhőmérséklet —2 és —2,5 fok között változik. Uralkodó szele az ÉNY-i. Átlagos évi csapadékmennyisége 582 mm. Fel-