Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Kurucz János: Guttamási
Termésátlagok a következők voltak: Búzából — 11,6 q/kat. hold, árpából — 5,1 q, kukoricából — 13,9 q, burgonyából — 66,4 q, cukorrépából — 139,2 q, napraforgóból — 3,7 q, lucernából — 13,5 q és silókukoricából 147,8 q. A Lenin Tsz állatállományát 314 szarvasmarha, 948 sertés, 73 ló és 1051 juh jelentette. A 314 szarvasmarhából 128 volt fejős tehén és a 948 sertésből 159 az anyakoca. A szövetkezet 16 traktorral rendelkezett. 112 1975-től folytatódott az egyesülési folyamat — ez évben az isztiméri tsz és a Fehérvárcsurgói Jóreménység Tsz közös gazdaságot alakítottak ki. Az új „Lenin" Tsz központja Fehérvárcsurgó lett. 1960-tól a közös közigazgatású Guttamási és Kincsesbánya anyagát együtt említik a források. Guttamásit urbánusként, lakosságának 63 százalékát ipari, 23 százalékát mezőgazdasági, 14 százalékát pedig egyéb foglalkozásúnak tüntetik fel 1960-as statisztikai adatok. 113 Csak az iparban foglalkoztatottak száma 1076 volt — ez a szám már inkább Kincsesbánya lakosságát érinti, mert Guttamási lakóinak továbbra is főleg mezőgazdasági munkák jelentettek megélhetést. 1965 végén megszűnt a két település közös közigazgatása. A Fejér Megyei Tanács V. B. 1965. július 3-i határozata Bakonykúti és Guttamási falvakat 1966. január l-jével az Isztiméri Közös Községi Tanács közigazgatása alá rendelte. Az így kialakított közös tanácsi község területe 11 538 kat. hold lett 1712 lakossal. 1965-ben Kincsesbánya leválasztásával Guttamási területe 1267 kat. holdra apadt, és a 173 lakosú település önálló gazdasági és politikai egységet már nem képezhetett. 114 JEGYZETEK 1 FmL. Helytörténeti adattár. Fejér vármegye alispánjának iratai. 1903—7674. 2 Nagy Lajos: Adatok Fejér vm. történeti-földrajzi névanyagához. FMTÉ 6. k. Szfvár 1972. 257. 1. 3 Uo. 4 Uo, 5 Székesfehérvári Egyházmegye Jubileumi névtára. Szfvár, 1977. 173. 1. 6 Károly János: Fejér vármegye története 4. k. Szfvár, 1901. Guttamási. 172. 1. Amennyiben a 11. századi település Ó-Guth területén volt, ez esetben Guttamási a telepítés idején ennek nevét vette át. Erre utal Eszterházy Gábor szerződése is, amelyben „Űj guthi" lakosokról esik szó 1762-ben. Nagy a valószínűsége annak, hogy a török kor előtti Guth a szintén 18. században újra települt ÓGuth szőlőhegyre vonatkozik. 7 Lásd 2. sz. jegyzet. 261. 1. 8 Fényes Elek: Magyarország statisztikai és geographiai leírása. 1. k. Pest, 1836. 66. 1. 9 Stolcz Gábor: Kövületek. Bp. 1975. FMTÉ 11. k. Szfvár, 1977. 220. 1. 10 Lásd 6. sz. jegyzet. 171. 1. 11 Bóna István: A népvándorlás kora Fejér megyében. Szfvár, 1971. 273/53. 1. 12 FmL. Fejér vm. nemesi közgyűlésének iratai. Acta politica Index. 1692.—1712. 13 Pesty F. helységnévtára. FMTÉ 11. k. Szfvár, 1977. 219. 1. 14 FmL. Amadé cs. lt. Borleltárak 1772—1780. 1772. Iszkaszentgyörgy. 15 FmL. Amadé lt. II. József kori telekkönyvek. Guth 1786. — Nagy L.: Adatok Fejér vm. történeti-földrajzi névanyagához — FMTÉ 6. k. 257. 1. — FmL. Kéziratos térképek gyűjteménye; Guttamási kataszteri térképe. 1883. — Saját gyűjtés. 16 István Király Múzeum. Régészeti adattár. Guttamási 1786. lt. sz. 17 Uo. Kincsesbánya. 796. sz. 18 Uo. Fehérvárcsurgó. 243. sz.
