Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

mett összesen. Az itt termesztett szőlőfajták a rak, piros dinka, hárslevelű és fekete kadarka voltak az 1860-as években. A benépesült szőlőhegyen az alábbi családneveket találjuk 1788 és 1830 között: Platzer, Farkas, Nagy, Szilády, Tirkl, Vagner, Rezinger, Tolnay, Halász, Rákos, Sumits, Dobrovits, Devetseri, Török, Jentz, Szabó, Botskay, Laki, Nagy, Almási, Klipper, Schenaner, Hideg, Harangozó, Dávid, Riszter, Kövér, Sramek, Turdi, Mészáros, Lőrincz, Tikász, Tuiner, Varga és Ambrus.

10 Egyeztetve a különböző forrásokat, kiderül, hogy az 1830 után idetelepültek többségének előző lakhelye Székesfehérvár volt. Az 1850-es években már több mint 70 család élt a településen, melynek pontos lélekszámáról először csak 1876-ban szól feljegyzés. Ez évtől a következők szerint alakult a lakosság száma a szőlőhegyen: 1878 — 318 lakos, 1880 — 319 lakos, 1882 — 342 lakos, 1885 — 225 lakos, 1894 — 345 lakos, 1898— 363 lakos, 1903 — 352 lakos, 1906 — 373 lakos, 1910 — 373 lakos, 1932 — 240 lakos és 1950-ben 259 lakos.

11 Az 1800-as évek második felétől a katolikus felekezet volt jellemző Rákhegyen, elvétve akadt 1—2 református család a kistelepülésen. A hegy lakóit Iszkaszentgyörgyön anyakönyvezték 1895-ig. Az ipari tevékenységet végző malom kettő is volt Ó-Guth területén. A kétkerekű szitás vízimalmokat a Kis-Gaja működtette a 18. század második felétől. A Rákhegy felső szakaszán épült Vaskapu malom már 1776-ban őrölt, és még 1950es években is üzemelt, de ez időben már csak fűrészmunkára használták. Innen ered utóbbi „Gatter" elnevezése. A Kalló (Gubats) malmot először 1774-ben említi feljegyzés, ez is, csakúgy, mint a Vaskapu malom, az uradalom árendás őrlőhelyének számított. 1784-ben árendája 112 forint, a Vaskapu malomé 64 forint volt,

12 A molnárokon kívül csak 1861-től tudunk más iparosokról a szőlőhegyen. Ez évben Ó-Guthon Rakk György asztalos, 1867-ben Halvachs Mihály ács, 1882-ben Németh János csizmadia és 1891-ben Rátky Dávid cipészt említik iratok.

13 Ó-Guth és Űj-Guth a két említett malommal együtt Guttamási falu határához tartozott 1860-tól. Területén az 1857-es dézsmaváltság következményeként csurgói lakosok birtokolták a mezőgazdaságilag hasznosítható földek nagyobb részét. 1883-as kataszteri iratok szerint a szőlőhegy telkeinek száma 161 veit, ezek főleg szőlőművelés alá estek a filoxéra vész megjelenéséig. A település tankötelesei az 1860-as évek végéig Iszkaszentgyörgyre jártak iskolába. 1868-ban már téli iskola működött Rákhegyen, majd 1371ben a helybeli földművesek Önerőből egy 1 tantermes és szolgálati lakással is ellátott iskolát emeltek a szőlőhegy közepén. A tanulólétszám a következőképpen alakult 1876-tól 1914-ig: 1876 — 38 tanuló, 1878 — 27 tanuló, 1880 — 24 tanuló, 1889 — 28 tanuló, 1896 — 28 tanuló és 1914 — 35 tanuló. 1871-től 1930-ig Magda Gábor, Hollósy Antal, Cseh József, Nagy József, Stupián János, Ágits Rudolf, Meizer Vilmos, Nikovits Béla, Osztrián Béla, Tima János, Bartal Károly és Mészáros Mária tanítottak a szőlőhegy kisiskolájában.

14 1931-ben új iskola épült Rákhegyen, itt 1962-ig folyt tanítás. Ez évtől a szőlőhegy tanköteleseit Kincsesbányára irányították. Az új iskola tanítói a következők voltak: Mészáros Mária, Winkler Ilona, Pollner Ida, Molnár Kálmán, Szikra Irma, Fáncsik Zoltánné, Béres Mária