Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

Balatonlelle, Balmazújváros, Baracska, Bocfölde, Bodajk, Böhönye, Bölcske, Bécs, Brennbergbánya, Budapest, Csákvár, Csór, Dég, Dombrád, Dunaszentpál, Eger, Enying, Ercsi, Fehérvárcsurgó, Felsőábrány, Felsőgalla, Felsőseieste, Fenyőfő, Füzesgyarmat, Guta, Guttamási, Gyömöre, Gyula, Harasztos, Hetény, Homokterenye, Ibrány, Inota, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Jásd, Kalocsa, Kaponya, Kaposvár, Kecskéd, Királd, Kisbér, Kismánya, Kisújszállás, Kisvárda, Kocsord, Komárom, Környe, Kunszentmárton, Láposbánya, Lovasberény, Madaras, Magyaralmás, Makó, Marosszentanna, Máramarossziget, Mészkő, Mezőkovácsháza, Mezőtelegd, Mezőtúr, Moha, Monostorapáti, Mór, Nagybátony, Nagykőrös, Nagylók, Nagyveleg, Nádasdladány, Nyírbátor, Nyíregyháza, Nyitrakér, Onód, Orgovány, Pázmánd, Pécs, Pilisvörösvár, Ráckeresztúr, Réde, Salgótarján, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárszentmihály, Sepsiszentgyörgy, Seregélyes, Sinfalva, Somogyapáti, Sőréd, Szabadbattyán, Szabadhídvég, Szápár, Százhalombatta, Szeged, Székelydobó, Székelykocsárd, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szombathely, Szőny, Taródfa, Tatatóváros, Táp, Tárkány, Temesvár, Tinnye, Túrkeve, Vágfarkasd, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Zalabér, Zalkaháza, Zalatárkony, Zámoly és Zsitvabesenyő.

50 Kincsesbánya a településfejlesztési kerettervben részleges alsófokú központ kategóriában szerepelt. A község rendezéstervének mindenkor ehhez kellett igazodnia. A fejlesztés feladatainak végrehajtását befolyásolta az is az 1960-as évek végén, hogy a közigazgatási terület 90 százaléka még állami tulajdont képezett, ennek egy részét a FMBB Kincsesbányai Üzeme és a Fehérvárcsurgói Homoküzem hasznosította. A Fehérvárcsurgói Jóreménység Tsz a község belterületéből 17 kh., a külterületből 154 kh. földet használt 1969-ben. A FMBB dolgozóinak száma 1400, átlagkeresetük 2100 Ft volt 1968ban. A vállalat éves termelési terve 700 ezer tonna bauxit volt 193 500 000 Ft értékben. A szintén Kincsesbánya határában települt Országos Érc- és Ásványbánya Fehérvárcsurgói Homoküzemének 1968. évi termelési terve 130 ezer tonna homok volt 35 millió Ft értékben. Az üzem 100 fő dolgozójának évi átlagkeresete pedig 22 500 Ft 1968-ban. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat 400 fölötti munkáslétszámmal dolgozott 1969 januárjában. A vállalat 2400 Ft havi átlagkeresetet biztosított dolgozóinak. A Bauxitkutató Vállalat fúrócsoportja 70 főt alkalmazott a Kincsesbánya területén végzett munkálatoknál. A Nehézipari Vállalat 200 munkással 200 millió Ft érték előállítására vállalt munkálatokat a községben. Dolgozóinak havi átlagkeresete 44 órás munkahét mellett elérte a 2400 Ft-ot. A különféle beruházási munkák elvégzésére bekapcsolódó vállalatok dolgozóinak elhelyezéséről a FMBB kincsesbányai munkásszállója gondoskodott az 1960-as évek második felében. Különböző időszakokban a Kincsesbánya területén dolgozó más székhelyű vállalatok munkásainak száma elérte a 300 főt is. A közös beruházási munkák eredményeként 1968 közepén üzembe lépett a Rákhegy II. bánya. Ez Rákhegy lakóházai egy részének kisajátításával járt együtt, a tulajdonosok a környező településekre költöztek. A mélyművelés miatt a kisajátítások az 1970-es évek elején folytatódtak. 1969-ben megépült a Kincsesbányát Moharakodóval összekötő új műút, amely a bauxit vasútra szállítását tette lehetővé. Ezen az úton indulhatott meg a Mór—Bakonykúti közötti autóbuszjárat, amely a község lakóinak a járási székhelyre utazását könnyítette meg. Ugyancsak a közlekedési fel-