Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

beleszámítva 6 bolt és 4 vendéglátó hely üzemelt a község területén.

45 A bányaüzem 855 dolgozójából 353 volt a szakmunkás, 293 a betanított, és 206 számított segédmunkásnak. A vállalatnál összesen 24 nő dolgozott. A postán 1965-hen 135 takarékbetétkönyvvel, 1966-ban 981 400 Ft betéttel rendelkeztek helyi lakosok. A gépkocsinyeremény-betétkönyvek száma 17 db volt 1966-ban. Napilapból 1965-ben 420, 1966-ban napilapból 447, hetilapból 539 fogyott a községben.

46 Kincsesbánya 1966-tól 1980-ig 1965 decemberében Kincsesbánya és Guttamási közös közigazgatása megszűnt. A német falut a Fejér Megyei Tanács V. B. 1965. júliusi határozata 1966. január 1-i végrehajtási idővel az Isztimér Község Közös Tanácsa alá rendelte. Kincsesbánya leválasztásával Guttamási területe 1267 kh-ra apadt, a 173 lakosú település Isztimér egyéb külterületi kategóriába sorolt lakott helye lett 1966-tól. Ugyancsak 1966. január 1-i határidővel a bányatelepülés önálló közigazgatást nyert Kincsesbánya Község Tanácsa irányításával. A község határához ez évtől a következő területeket kapcsolták ki Iszkaszentgyörgy határából Atya majort, Kis-Bittót és Somosmái egy részét, továbbá a Szeghegy, Atyafői dűlő és Bodzás dűlő helynevek által jelzett területeket, Fehérvárcsurgó határaiból pedig Rákhegy teljes területét és Tatárhegyet a Homoküzemmel.

47 Az így kialakított községhatár területe 1888 kh. 974 n.-öl lett, amelyből 1660 kh. 782 n.-öl külterületet, 228 kh. 192 n.-öl pedig belterületet képezett. Szántóművelés alá 296 kh. esett, legelő 138 kh., kert 15 kh., szőlő 8 kh., nádas 33 kh., erdő 1009 kh. és gyümölcsös 1 kh. területen feküdt. A műveletlen terület nagysága 386 kh. volt 1966-ban. Állami gazdasági és vállalati hasznosítású volt 1455 kh., szövetkezeti gazdaság 259 kh., tanácsi és egyéb községi gazdaság 56 kh. és kisegítő gazdaság 74 kh. Az 1 kh-on felüli, egyéninek számító 18 gazdaság teljes nagysága 40 kh., a 400 kh-on aluli kisegítő gazdaságok száma 14 volt, összesen 2 kh. földterületen, a 400 és 1600 kh. közötti 94 gazdaság 43 k.holdon helyezkedett el. Az illetményföldek 17 kh-at tettek ki, egyházi gazdaságnak 2 kh. számított a község területén. 1966. első félévében újabb 24 lakóház építése kezdődött meg a községben, ugyanakkor Rákhegyen a bányaművelés miatt lakóházak kisajátítása vált szükségessé. Ugyanebben az évben Rákhegyen másik gondként jelentkezett az ásott kutak vízének elapadása. 22 család maradt víz nélkül, így sürgetővé vált a kistelepülésen a vezetékes víz kiépítése. Az önállósulás évében a bányatelepen 4 fontos ipari vállalat, a Fejér Megyei Bauxitbányák, az Ásványbánya és Előkészítő Mű, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a Bauxitkutató Vállalat üzemelt. Ezek közül csak a bauxitbánya viselte a községfejlesztés terheit. A már önálló közigazgatással bíró tanácsi szerv első feladatai között a községi társadalmi és tömegszervezetek megalakítása, a kereskedelmi hálózat bővítése és egészségügyi ellátás javítása szerepelt. A bányai gondozásban levő községi állóeszközök tanácsi kezelésbe vétele még hosszabb időn át nem volt megoldható a településen. Az állami tulajdonban lévő lakóházak 90 %"át még a FMBB Vállalata kezelte az 1960-as évek második felében is. Az önállósult Községi Tanács V. B. elnöke Hering István, titkára Bregócs Gáborné lett. Az 1966-os községi költségvetés lakásgazdálkodásra