Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

felé eső hegy aljában jutottak, melyeket irtással gyarapíthattak. A házhelyekhez a falu mellett kaszálókat mérettek ki számukra. Bort Szent Mihály naptól új esztendőig mérhettek. Aki házát el akarta adni, jelentenie kellett az uraság tiszttartójának, és egy forintot kellett befizetnie. A pápista hiten kívüliek a házukat el nem adhatták. A két szabad esztendő eltelte után minden lakos két részletben öt forint cenzust fizetett, ezenkívül évenként 12 napot robotolt; 4 napot télen, 4 napot nyáron és 4 napot ősszel. Ha a földesúr a robotot nem vette igénybe, azt évenkint 3 forintért meg lehetett váltani. Mivel az uraságnak feles őszi és tavaszi gabonája termett, aratásra és cséplésre tilos volt idegen helyre a lakosoknak elszegődni. Az uraság is kiadta a járandó részt az aratásért és cséplésért. A szabad évek elteltével minden terményből dézsmát kellett adniuk.

43 Az 1767—1774. évi úrbéri rendezés az iszkaszentgyörgyi uradalom földjeit a 2. osztályba sorolta. Ennek megfelelően a guthi egész telkesek 24 hold szántót művelhettek. Ehhez 10 kaszás rét (10 kis magyar hold) tartozott. A legelő adható volt, ugyanígy engedélyezhette a földesúr az erdő használatát. Legelőilletéket csak meghatározott nagyságú földterülettel rendelkező telkes jobbágy kapott, összegezve: egy guthi egész telkes jobbágynak az egy hold belsőséggel (házhely-kert) együtt 35—36 hold földdel kellett volna rendelkeznie, és ehhez kaphatott még legelőt is. A földesúri terheket a teleknagyság határozta meg. A 3 hold szántóval nem rendelkező paraszt már zsellérnek számított és a terhek is mások voltak. Guth-on az úrbérrendezés alatt 2 telkes jobbágyot és 20 házas zsellért rögzített az 1768-as összeírás. Az úrbérrendezés a szántókhoz tartozó rétek, legelők és belsőség nagyságára vonatkozó meghatározásai Guth-on nem érvényesültek. Előfordult az, hogy egész telkes jobbágy nem rendelkezett 2 pozsonyi mérő (kb. 1200 négyszögöl) belsőséggel, vagy az összeírt 9 jobbágy csak szántót művelt, de sem rétet, sem legelőt nem kapott. Az 1768-as összeírás 40 hazátlan zsellért rögzített. Az iszkaszentgyörgyi uradalomra vonatkozó 1768-ban kiadott urbárium az alábbiak szerint határozta meg az ide tartozó falvak népének úrbéri ügyeit: A jobbágyok irtásokból származó művelt földjeit a földesúr el nem veheti, és ezeket az úrbéres jobbágy telekhez nem számíthatja. Legelőket az állatok számára biztosítani kell és ezeket felszántással kisebbíteni nem lehet. Ha a belsőség nem éri el a 2 pozsonyi mérő nagyságot, ezt a szántókból pótolni kell. A jobbágyok a falu határának erdejéből maguk szükségleteikre dőlt és száraz fából, vagy ha az nincs, akkor makk- és gyümölcsfát kivéve nyersből is vihetnek. Épületfát a földesúr ingyen adjon a határba eső erdőből, kivéve saját erdeit. Makkoltatásért a jobbágy 6 krajcárral kevesebbet fizessen mint a vidékiek. Bort a jobbágyok Szent Mihály naptól Szent György napig árulhatnak. A jobbágyok szolgálatai: Minden egész telkes gazda köteles hetenként 1 napot 2 marhával maga szekerével, szántáskor pedig 4 marhával szolgálni. Ez helyett 2 nap kézi robottal tartozik. A féltelkes, fertályos és nyolcados jobbágyok telkük arányában tartoznak szolgálni. Házas zsellér 18, hazátlan pedig 12 nap robottal tartozik esztendőnként. A jobbágy kizárólag saját urának bérért is dolgozhat. A földesúr a robot fejében pénzt nem követelhet. Minden jobbágy és házas zsellér esztendőnként 1 forint fizetésére köteles. Egésztelkesek esztendőnként 2 csirkét, 2 kappant, 12 tojást és 1 itce vajat tartoznak adni. Minden egész telkes 1 borjúval, vagy