Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

ezután került sor az ingatlanok cseréjére.

173 A községi tulajdonú földeket 1945. október 18-án három évre bérbeadták. A bért a pénzromlásra való tekintettel búzában állapították meg: ez összesen 7316 kg volt. A bérleti szerződések 1948. szeptember 30-án lejártak, de a községi bíró javaslatára a bérleteket egy évvel meghosszabbították.

174 A község lakossága 1945 után több évig igen lerongyolódott állapotban volt. A háborús események teljesen elszegényítettek a kisbirtokos parasztságot is. A mezőgazdasági termelés nem volt sikeres a negyvenes évek második felében: 1946-ban a termés 90 százaléka elpusztult a földeken az aszály következtében.

175 így az 1945—1946. gazdasági évben a fejlesztésre szinte semmiféle lehetőség nem volt. A háborús károkból történő kijutás több évet vett igénybe. Leromlott állapotban voltak a középületek is. A tűzoltószertár az apaállat-istállóval és a pásztorházakkal volt egy épületben. Az épület állaga 1947-ben már romos állapotban volt.

176 A községi tűzoltófelszerelése a háborús események következtében elpusztult. A községnek még 1947-ben sem volt tűzoltófelszerelése, holott az épületek nagyobb része, a falusi mezőgazdasági környezet tűzveszélyt rejtett magában. Az egyik községi közgyűlésen megállapították, hogy a faluban sok ház náddal és szalmával fedett. A község a Váli völgyben fekszik, ahol gyakoriak az erős szelek. Egy ilyen erősebb széljárás esetén akár az egész falu is leéghet. Ezért is sürgették a tűzifecskendő és a vízhordó kocsi beszerzését. A községi közvilágítást 1947 második felében helyreállították. A Baracska—Vál—Felcsút törvényhatósági útra 10 lámpát szereltek fel.

177 1946. augusztus 13-án a képviselőtestület arról tárgyalt, hogy a váli járás székhelyét ne helyezzék át Bicskére, mivel az hátrányos lenne Kajászószentpéter lakosságára. Amikor az alispán az áthelyezést befejezett tényként említette, akkor járási főjegyzői kirendeltség felállítását kérték Marton vásárban vagy Válban. A bicskei járási közigazgatási székhelyet 1948 augusztusában szervezték meg.

178 Ceglédi Péter helyettes vezetőjegyző 1947. február 25-én adóügyi szakember felvételét kérte a községi adminisztrációba. A községházán három fő teljesített ekkor szolgálatot: a jegyzőn kívül egy közmunkanyilvántartó és egy jegykezelő volt. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Kirisits Béla nyugalmazott adóügyi jegyzőt kisegítőként alkalmazzák a községházán.

179 Kajászószentpéter 1947-ig a váli orvosi körhöz tartozott. Ebben az évben azonban átszervezték az orvosi köröket, sőt új köröket is létesítettek. Kajászószentpéter ezután Baracskával alkotott egy orvosi kört; Válhoz pedig Tabajdot osztották be; Alcsúthoz kapcsolták Vértesdobozt. Felcsútot; Szár orvosi körszékhellyé lett Üjbarok és Bodmér hozzácsatolásával; Bicske pedig Óbarokkal együtt alkotta az orvosi kört.

180 A község 3 éves tervében szereplő fejlesztések között óvoda, kultúrterem, tűzoltószertár, rendőrpihenő felépítése és felszerelése szerepelt. Ezeket a létesítményeket egy községi tulajdonban lévő 1 kat. hold 780 négyszögöl területű ingatlanra tervezték. A községi elöljáróság szerint a helybeli földművesszövetkezet épületbontásból származó olcsó anyaggal járul hozzá az épületek felépítéséhez. A hároméves terv községi feladatai azonban nem valósultak meg, mivel az igényt az első ötéves terv összeállítása alkalmával megismételték.

181 A községet kettészeli a váli vízfolyás. A közlekedés a falu két része között két hídon keresztül történt. Az 1944—1945. évi háborús hónapokban