Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

főtanító vezette, a gazdasági ismétlő iskolában pedig 1917 óta Vaskó Erzsébet, erdélyi menekült tanító oktatott.

181 Az iskola felekezeti jellegű és a református egyház volt a fenntartója a 30-as években. A politikai község az iskolát rendszeresen segélyben részesítette. 1934-ben az egyház 1400 pengőt kapott a községtől, de az összeg egy része iskolai támogatás volt. Az 1934—1935. évben a tanulók száma 119, de a továbbképző jelleggel működő ismétlő iskola I—III. osztályába további 70 tanuló járt. A református iskolába jártak a községben lakó többi valláshoz tartozó gyermekek is. A református vallású tankötelesek 62 százalékot, a katolikusok 29 százalékot, az evangélikusok 8 százalékot, a kisebb felekezethez tartozók 1 százalékot tettek ki. Az iskolának 2 tanterme volt. Az úgynevezett felső-tanterem 63 négyzetméter alapterületű, ahová az 1—3. osztályú növendékek jártak. Ezek száma 67 fő, tanítójuk Tóth Dénes. Az alsó-tanterem 42 m

2 területű, ahol a 4—6. osztályos tanulókat oktatta Paksy József kántortanító. Az alsó-tantermet használták az ismétlő iskolások. Ezek száma 70 fő volt, oktatójuk Paksy József. Meg kell említeni, hogy az 1934—1935. iskolai évben női kézimunka-tanfolyamot szerveztek, ahol 21 tanulót oktatott Paksy József né. 1935—1936. tanévben a női kézimunka-tanfolyamot megismételték, amikor 23 hallgatót oktatott Takács Margit. 1937 decemberében 3 napos gazdatanfolyam volt, ahol Reichardt Béla és Kecskés Sándor állattenyésztési szakemberek tartottak előadásokat. A tanfolyamon 46 gazda vett részt.

162 1938 tavaszán 30 fő végzet varrónői tanfolyamot. Ekkor megtanították a hallgatóságot önállóan tervezni és szabni is. A hallgatók fehérneműket készítettek. 1938. december 12-től 1939. március 5-ig Téli Gazdasági Szaktanfolyam volt. A tanfolyamot 35 hallgató végezte el és kapta meg az ezüstkalászos gazda címet. A római katolikus elemi népiskolában 1 tanerővel, 1 tanteremben 1938. december 27-én kezdődött a tanítás. Első tanítója Mosonyi István volt, aki 42 tanulót oktatott. A katolikus egyházközség az iskola építésére 6 ezer pengő állami segélyt kapott. A tanteremben oltárfülkét is berendeztek. A katolikus vallás hívei általában a szegényebb néposztályhoz tartoztak és főleg napszámosok és béresek voltak. Az iskola telkét Csontha László váli plébános adományozta az egyházközségnek. A katolikus iskola megnyitásával a református iskola tanulóinak száma 88-ra csökkent; akiket két tanító: Vass Gáspár és Horváth József oktattak. Az alacsony szociális szinten élő családok gyermekeit az iskolában naponta ingyen étkeztettek. Ez 50 tanulót érintett. A katolikus iskola tanítója 1940-ben Marócsik Ilona volt. 1941. április 16-án Vass Gáspár lemondott tanítói állásáról, és helyébe Kósa Dezsőt választotta meg a presbitérium. 1930. március 31-én Polgári Lövész Egylet alakult. A tisztikart a községi társadalmi elit alkotta, közte értelmiségek, vitézi címet viselő kisbirtokosok és iparosok. Vitézi címe volt Csapó Sándornak, Sallai Benőnek, Érczes Józsefnek, Kardos Bélának, Boróczki Istvánnak. 1934-ben a Levente Egyesülettel közös lőteret építettek. A lövészegyesületnek 35, a levente egyesületnek 72 tagja volt. A lövészegyesület vasárnaponként, délután tartotta a gyakorlatokat; a leventéket pedig szombatonként oktatták. A leventéket 1 főoktató, 1 oktató és 1 segédoktató irányította. 1936-ban a következő egyesületek működtek: Leánykör, Keresztyén Ifjúsági Kör, Biblia Kör, Református Dalárda, Polgári Olvasó Kör. Az egyesületi élet részben a vallási nevelést nyújtó szervezetekben folyt. Ilyen a Keresztyén Ifjúsági Kör, a Leánykör, a Bibliakör; de megtalálható még a Levente