Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó
A családülésen felléptek a közbirtokos társak ellen is, ha magatartásuk, vagy tevékenységük sértette érdekeiket. 1815. július 2-án a malombérlő, Jankó József urat intették meg, aki a szerződést nem tartotta be; nem fizetett árendát, nem javította meg a malom épületét. Felhívták, hogy 15 nap alatt rendezze az inspektorral a szerződésben vállalt kötelezettségeket, egyébként a „nemesi família 15 nap után a malomból ki fogja vetni'.' Jankó úrral kapcsolatban mezei kihágást is emlegettek a családülésen, mert birkáit a tilalom ellenére a marhajáráson tartotta. A családülés utasította a bírót és a kisbírókát; menjenek a csőszökkel együtt a marhajárásra; Jankó úr birkáit hajtsák be a faluba, zárják el, s azokat 50 forint büntetéspénz lefizetése mellett adják csak ki. 68 A nemesi családülés döntött a jobbágyközség közigazgatásával kapcsolatban. 1815. november 5-i ülésén úgy határoztak, hogy a falusi bírót, Kecskeméti Pált a következő esztendőre meghagyják, de új törvénybírót választanak. Az új törvénybíró személyét a családülésen meghatározták: (Bencze István). 1819. januárjában az 1818. évben működő zsidóbíró elszámoltatását ejtették meg az árendák területén. A nemesi família mezőbírót is választott. Ez 1812-ben László Ádám közbirtokos lett, aki a csőszök munkáját ellenőrizte. A mezőbíró évi fizetése 100 forint volt. A nemesi családülés az egész községre vonatkozóan rendelkezett, elsőfokú hatóságként. 1818. november 2-án megtiltották, hogy a jobbágyság kendert áztasson a határban. Ezt azzal indokolták meg, hogy a jobbágyok nem vállalták el a kanális kitisztítását, ami pedig az áztatás után szükséges. Korábban a kenderáztatás a fiók-kanálisnak a Szentpétery úr szérüs kertjétől Töltési János úr fundusáig terjedő részén történt. A kovács részegeskedéséért 1818 előtt is intést kapott, de azóta is folytatta az ivászatot. A családülés határozata: „ha nem hagy fel ezzel, ki lehet vetni idő előtt is", azaz a bérletet fel kell mondani neki, illetve viselkedése miatt. Az urbárium szerint a kocsmáztatás joga a helységé, de ezt nem gyakorolták, mivel a közbirtokosok bíztak meg egy személyt, hogy kocsmát tartson fenn. A nemesség nem zárkózott el az elől, hogy a helységben működjék egy másik kocsma is, amely a jobbágyoké legyen. 1817. március 10-én azt tanácsolta a családülés a helység elöljáróinak, hogy kocsmát a mostani jegyző házában rendezzenek be, és a falu telkén építsék fel a nótárius házát. Itt ugyanis a bikaistálló van, melyet el kell bontani és a falun kívül felépíteni. 69 1818-ban a nemesi família vendégfogadójára címer került. Ez fehér bárányt ábrázolt. A vendégfogadót Magay Dániel saját házában alakította ki, aki 1818 áprilisában 6 évre bérbe vette a kocsmáltatási jogot. Magay azonban az árendafizetéssel rendszeresen elmaradt, így arra akarták kötelezni, hogy negyedévre előre fizesse ki a bérletet. Magay azonban tiltakozott, vexálásnak nevezte ezt az eljárást. Érvelt azzal is, hogy a kocsmát saját kuriális házában alakította ki. 7u 1818. április 22-én a nemesi família Andrássy úrtól egy akó bort vett, és azt Magaynak árusításra át is adták. 1819. január 7-én értesülünk arról, hogy Magyary Kossá Péter a malmot árverésen (licitáció) áraidéba vette. Az árenda időtartama 6 esztendő volt. A szerződés szerint a bérlőnek kötelessége volt a malmon a javításokat, sőt a felújítást is elvégeznie; de a malom-kanálist rendbentartani — a váli határtól az alsó hídig is kötelessége volt. Az alsó hídon túli részt az ottani birtokosok tartották karban. Egyébként 1820 tavaszán a zuggót, a malomfőt a nemesi família faragott kövekkel kirakatta. 71 A mérték helyes betartását az inspektornak kellett ellenőrizni: így az iccét a kocsmában, a fontot a mészárszékben. 72
