Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

Farkas Gábor—Somkuti Éva KAJÁSZÓ Ütifalu településforma a Váli völgyben. A kisközség központi belterületének (150 hektár) nagyobb része a Váli víz bal oldali új pleisztocén teraszán fekszik, 110 méter tengerszint feletti magasságban. Viszonylagos magassága a patak szintje (104 m) felett 6 m. Területét (2385 hektár) mélyre vágódott eróziós völgy, széles völgyi síkság és enyhén hullámos löszborította halomvidék jellemzi. A községhatárt felező Vali-völgy északnyugati—délkeleti irányú, párhuzamos vetődések mentén kialakult teraszos eróziós völgy. Az egyenes, merev futású völgy letarolt pannóniai felszínbe süllyedt be a jégkorszak második felében. A völgy a község mentén erősen aszimmetrikus. Nyugati lejtője viszonylag lankás (5—12 fok), a keleti pedig meredek (15—20 fok) és tagolt. Az alámosott meredek, tagolt bal partot murvás folyóvízi homokból épült új pleisztocén terasz szegélyezi, melyen belül a Vali-víz csatornázott völgysíkja húzódik. A széles (600—800 m) völgyi síkság jelenkori ártéri üledékkel fedett óholocén mederfenék. A mélyre vágódott eróziós völgyet mindkét oldalról délkelet felé lejtősödő, kicsiny relief energiájú (20—30 m/km

2

) löszös halomvidék határolja, melyet lapos hátak (130—140 méter a tengerszint felett), kiemelt tetők (160 m tengerszint felett) lösztanúhegyek — Gubahegy (160 m tengerszint felett) — Várdomb — (150 m tengerszint felett) — és meredek erodált lejtők jellemzik. A pusztuló domború lejtőket a Váli-völgy felé bevágódott száraz völgyek és löszszurdikok tagolják, jelentősen megnehezítik a mezőgazdálkodást. Éghajlatának legjellemzőbb vonása a meleg, mérsékelten száraz nyár (július középhőmérséklete 20,5—21 Celsius-fok, nyári félévi középhőmérséklete 17—17,5 Celsius-fok) a mérsékelten hideg tél (január középhőmérséklete mínusz 1,5 és mínusz 2,5 Celsius-fok) és a szűkös csapadék. Az évi átlagos csapadékmennyiség 550 mm körül alakul. Fő vízfolyása a Vali-víz, amelynek évi középvízhozama 0,40 m

3

/s. A széles völgyi síkság talajvízben is bővelkedik, magasabban fekvő löszös területeit viszont mindenütt vízhiány jellemzi. Mezőgazdasági területét túlnyomóan erodált mészlepedékes csernozjom borítja, a széles völgysíkon pedig az öntés réti talaj az elterjedt talajtípus.

1 A Váli-víz völgyében települt község neve 1271-ben bukkan fel Keueozou (ejtsd: Keveaszóu) alakban. Az összetett helységnév előtagja a magyar kő főnév teljes töve, a köve — régi keve ;—, illetőleg a belőle kép-