Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

pecsétet ismerjük. Felirata: Fejér vármegye Jenő község 1903. A község népességéről már megbízható képet adnak az 1850. évi népszámlálás adatai.

39 Házak száma: 127 Lakosok száma: 590 Férfi: 277 Nő 313 Magyar 494 Német 96 E népszámlálás adatainál lényegesen többet mondanak az 1869-es statisztikák.

40 Összlakosság: 630 Férfi: 326 Nő: 304 Épületek: 1 iskola, 183 magánépület. Foglalkozás szerinti megoszlás: Papok, tanítók: 1 Birtokosok: 252 Éves szolgák: 6 Napszámosok: 65 Vallás szerinti megoszlás: 602 róm. kat., 23 ref., 5 zsidó. Olvasni tud: 10 férfi és 51 nő, olvasni, írni tud: 194 férfi, 95 nő, analfabéta: 122 férfi, 158 nő. 1863-as telekkönyvi adatok szerint a község területén 8 dűlő volt.

41 A múlt századból térkép nem maradt ránk, ezért arculatát a telekkönyvi adatokból igyekszünk megrajzolni. 1876-ban a község egész területe 226 hold, ebből szőlő 195 kat. hold 1112 D-öl, földadó alá nem eső terület 36 kat. hold 495 D-öl. A birtokrészletek száma 253. A 8 dűlő neve: Ráchegyi dűlő, Kereszthegyi dűlő, Haranglábi dűlő, Jánosi dűlő, Csonka dűlő, Tilosi dűlő, Sarok dűlő, Utolsó dűlő. Az utcákat az északi-déli irányú Fő utca kivételével a dűlőkről nevezték el. Kereszti dűlő út (104 hrsz) Haranglábi dűlő út (140 hrsz), Jánosi dűlő út (209 hrsz), Csonka dűlő út (226 hrsz), Tilosi dűlő út (284 hrsz). A házak száma ekkor 225 volt. Volt a községben egy kőkereszt (59 hrsz).

42 Az iskola helye először 1882-es adatból állapítható meg.

43 A leggyakrabban előforduló családnevek: Csépi, Farádi, Fister, Francsics, Fuksz, Hopka, Horváth, Hutwagner, Kőműves, Kuliffay, Majzer, Mentovics, Scháffer, Strausz, Szentes, Takács, Térmeg, Tóth, Varga, Wingmann.

4

* 1863-ban került sor a mezőgazdasági területek művelési ágak szerinti vizsgálatára és osztályokba sorolására. Az ekkor készített adatfelvétel Jenővel kapcsolatban a következőket jegyezte fel: „Ezen adóközségben egyetlen művelési ág, mint létező veendő fel." (szőlő) „Az első osztályba tartozó szőlők mérsékelten emelkedő hegyoldalakon vannak, keleti és valamelyest déli fekvésűek. Földminőségük: kevéssé homokkal kevert televény, melyet csakhamar vereses agyag vált fel. Minőségre nézve savanyú, mennyiségre nézve kielégítő termést adnak." „A második osztályba sorolt szőlők kevés kivétellel emelkedett rónán feküsznek, részben erdő mellett nyúlnak el, különféle káros viszontagságnak vannak kitéve, termésük savanyú. Földjük vékony televény, majd agyagos fehér föld mészkavicsos aljjal."