Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Záborszky Miklós: Gánt
A lakosság száma" 1850-ben 125, 1856-ban 129, 1910-ben 95, 1920ban 84, 1960-ban 56, 1970-ben 44 fő volt. Az adatok világosan mutatják a település lassú sorvadását. A lakosság túlnyomó részének foglalkozása az erdei munka volt, ami egyre kevesebb embert tudott eltartani. A puszta mellett halad el az a régi út, mely az Eszterházy birtok két központját, Csákvárt és Majkot kötötte össze. Ézt az utat 1925-ben autóúttá építették ki. 19 Azonban ez az út nem volt forgalmas. 1877-ben a kocsmáros kérte, hogy árendáját mérsékeljék, mivel a forgalom elkerüli a pusztát. 20 A kocsmáros bérelte a kőhányási földek nagyobb részét. Az itteni lakók napszámosként dolgoztak a bérleten. 21 Az Eszterházy uradalom erdőgazdasága egyik pagonygazdaságának Kőhányáson volt a központja. Ez elősegítette, hogy az erdei munkások itt maradjanak. 22 1888-ban az uradalmi iskolába 6 fiú és 6 leány járt. 23 1919. február 4-én Bischof János és társai kérték, hogy a pusztán levő 86 kat. hold ingatlant örök áron megvehessek a földesúrtól. A földművelésügyi kormányzat kérte a grófot, hogy a néphangulat lecsendesítésére lépjen érintkezésbe a parasztokkal, és a kérelmet a lehetőség határán belül teljesítse. A gróf kitérő választ adott, és megpróbálta elhalasztani az ügyet. 24 A Tanácsköztársaság idején a községi direktórium egyik tagja Scháffer János lett. 25 A felszabadulás után tovább fogyott a puszta lakóinak száma. Az sem hozott számára fellendülést, hogy közelében kiépült a Tatabánya—Oroszlányi szénbánya vidék. Lakóinak jelentős része ugyanis a városokba költözött, jóllehet a pusztát autóbusz köti össze a városokkal. 1970-ben 22 munkavállalója közül 14 a mezőgazdaságban dolgozott, és csak 4 fő volt az iparban. 26 FORRÁSOK A jegyzetekben az alábbi rövidítéseket használtam: csákvári lt. = Magyar Országos Levéltár P. 185. Eszterházy cs. csákvári lt. Gesztesi uradalom. FL = Fejér Megyei Levéltár. FMTÉ = Fejér Megyei Történeti Évkönyv. Für == Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870—1914. Budapest, 1969. OL — Magyar Országos Levéltár. Szabad = Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy uradalom áttérése a robot gazdálkodásról a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 1 KSH. Helységnévtár 1973 2 Kiss Lajos: Helyneveink lexikona 356. old. 3 OL. Htl. lt. Acta Capp. Par Dioec. Veszpr. Rsz. 786. Hsz. 786. Extract Albensis 4 FL. 1756. évi nemesi közgyűlés jegyzőkönyve 5 Szabad. 31. old. 6 Uo. 172. old. 7 A csákvári uradalom lt. 8. cs. N. OL. Htt. Lt. C. 104. Acta rep. Paroch. Stuhlweissenburger Dioec. Pfarr. Topographie 17. raksz. 1784—1786 8 Szabad. 192. old. 9 Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában. FMTÉ V. 318. old. 10 A csákvári ur. lt. 8. cs. N. 19.
