Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

A község nevének eredetét illetően a vélemények megegyeznek abban, hogy nem a Jenő személynévből származik, hanem az ómagyar Jenő törzs itt megtelepedett töredékének emlékét őrizte meg.

2 A Jenő törzsnév török eredetű, magyarul barátot, bizalmast, tanácsadót jelent.

3 Géza fejedelem Koppány országrészét (Somogyországot) törzsi katonaságból és segédnépekből (székelyek, besenyők) létesített katonai telepekkel zárta körül. Törzsi eredetű helynevekkel — köztük Jenő nevével — a Sárvíz jobb partján is találkozunk, bár ezekről nem lehet megállapítani, hogy Koppány országrészének körülzárásakor, vagy megszállásakor keletkeztek-e. Az sem kizárt, hogy még korábbi telepítésekről van szó. (Győrffy György: István király és műve. Gondolat Bp. 1977. 113. oldal.) A török hódoltság előtt falu, a XVIII. században lakatlan puszta, 1770-től 1861-ig Nádasdladányhoz tartozott Szőlőhegy, 1861-től a felszabadulásig kisközség a székesfehérvári járásban, 1950-ben önálló tanácsú község lett. A község első okleveles említését 1257-ben találjuk Villa (falu) Ijenev alakban (Fejér György: Codex Diplomaticus IX/7. 670—71. old.) Ebben az oklevélben bizonyos Benedicta nevű úrnő a fehérvári káptalan előtt élőszóban előadta, hogy vér szerinti testvére, Ádám halála napját közeledni érezve, birtokát a veszprémi káptalanra hagyományozta azzal a feltétellel, hogy a birtok haszonélvezetében az említett Benedicta élethossziglan megmaradjon. Egy 1263-as oklevélben Villa Jenev néven szerepel e község. (Fejér i. m. 673—74. old.) Bizonyos István nemes és hű hitvese, Floriana asszony — gyermekáldás hiányában — örök üdvösségük előmozdítása érdekében itteni birtokukat királyi engedelemmel a veszprémi káptalanra hagyományozták, kikötve, hogy életük tartamáig ők élvezhessék annak összes hasznait. A XIII. században az említettek jenői birtokosok voltak. Adatok hiányában nem lehet megállapítani, hogy a veszprémi káptalan valóban bírta-e és meddig a neki adományozott területeket. Károly János csak 1429-től tud Jenőről.* A székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában személynévi összetételben neve többször is előfordul. 1440-ben Jenew-i Benethe Miklós és Gergely neve szerepel, akiket I. Ulászló királyi emberekként jelölt ki egy birtokbaiktatási aktushoz.

5 1435-ben a székesfehérvári keresztesek konventje Zsigmond király parancsára a Batthyányiak kérelmére Battyán, Polgárdi és Somlyó között határjárást tartott. Az erről készített oklevél végén királyi emberekként említették Györgyöt, Benedek fiát Jenőről (Jenev) és Miklóst ugyanonnét. (Károly János i. m. IV. kötet 259. old.) Perényi Imre nádor 1517. október 24-én kelt parancsában Jenew-i Benethe János királyi emberként szerepel.

6 1535-ben Jenew-i Benethe János Fejér vármegye alispánja volt.

7 A Benethe-család a XIV. században vette fel a Jenew-i (Jenői) előnevet. A múlt században készített feljegyzések úgy tudják, hogy Jenő a török hódoltság előtt népes helység lehetett, mely Inotával, Rétipusztával, Fülével és a török uralom alatt elpusztult