Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

Várnai Tamás JENŐ Űtifaluból kialakult, többutcás, szalagtelkes település Nyugat-Mezőföld északi részén. A község központi belterülete (178 ha) feltöltött pleisztocén eróziós völgyben fekszik, 169 m tengerszint feletti magasságban. Területének kialakulása és fejlődéstörténete a szomszédos községek (Nádasdladány és Polgárdi) határának felszínfejlődéséhez szorosan kapcsolódik. Területe északnyugati irányban lejtőződő pannóniai táblarög, amely a pliocén végén és a pleisztocén elején emelkedett ki, mégpedig úgy, hogy feliszíne eredetileg délkeleti irányban lejtett, s a Bakony felől leszakadó vizek rajta keresztül folyva Dél-Mezőföld irányába tartottak. Ebből az időből származó vízfolyás emlékét őrzi az a feltöltött eróziós völgy is, amelyben a község főutcája települt. Az újpleisztocénben a Sárrét süllyedésével egyidejűleg a pannóniai táblarög középső része gyengén felboltozódott (Jenő és Polgárdi közötti magas vízválasztó hát) északi része pedig a süllyedő medence irányában lépcsőzetes vetődések mentén lezökkent. Ettől az időtől kezdve a község területe is a Sárrét süllyedéke felé csapolódik le. Az utolsó jégkorszakban a domborzat formálásában az eróziós-deeróziós folyamatok mellett a löszképződésnek volt a legnagyobb szerepe. A kisebb-nagyobb foltokban felhalmozódott lösz a vízutánpótlás nélkül maradt, elsorvadt eróziós völgyeket részlegesen kitöltötte, s a térszíni különbségeket kiegyengette. A domborzat mai képét lösztakaróval és törmelékes-löszös üledékkel fedett, északnyugati irányban kibillent táblarög jellemzi, melynek száraz völgyekkel s aszókkal tagolt hullámos felszíne enyhe hajlással lejt Nádasdladány, illetve a Sárrét süllyedéke felé. A község mérsékelten meleg, mérsékelten száraz nyarú, enyhe telű éghajlatát túlnyomóan derült nyári időjárás (felhőzet évi átlaga 52—55 %, derült napok évi száma 70—80), kedvező napsütés (évi 2000 óra fölött), tartós nyári meleg (július középhőmérséklete 21,0—21,3 °C, nyári félév középhőmérséklete 17—17,5 °C), mérsékelt téli hideg (január középhőmérséklete —1,6 °C körül) és szűkös csapadék (560 mm) jellemzi. Évi középhőmérséklete 10—15 °C. A kevés csapadékból kifolyólag vízháztartását jelentős vízhiány (100—125 mm) jellemzi. Ez a felszíni és felszín alatti vizeinek előfordulásában is megmutatkozik. Felszíni vízfolyásai mind időszakosak. Mezőgazdasági területeit túlnyomóan közepesen erodált mezőgazdasági talajok (réti csernozjom, típusos mészlepedékes csernozjom) és hordaléktalajok borítják.

1