Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

konykúti, Balinka, Gánt, Guttamási, Isztimér, Mór és Pusztavám községek autonómiáját függesztette fel.

110 Mayer Lajos járási főjegyző az isztiméri Nemzeti Bizottságot arra kötelezte, hogy a község új személyi összetételű elöljáróságára tegyen javaslatot. Az 1946. március 15-én megfogalmazott javaslatban figyelembe vették a betelepítettek követelését is, nevezetesen: a betelepítettek érdekeit képviselők is kapjanak helyet az elöljáróságban. A Nemzeti Bizottság javaslatát Mayer főjegyző megerősítette, s Angeli Ferencet községi bírónak, Németh Imrét törvénybírónak nevezte ki, az elöljáróság tagjait is — ifj. Kozma István, id. Horváth János, ifj. Mrázik István, Szölke Jenő, Pánczél Gábor és Csík Imre — a Nemzeti Bizottság javaslata alapján bízta meg.

111 1946 tavaszán a politikai élet fellendülésének vagyunk tanúi a községben, a svábok kitelepítésének kérdése nem késztette passzivitásra a lakosságot, hanem arra ösztönözte, hogy a már működő pártok (MKP, FKGP) mellett megalakuljanak más demokratikus pártok is. Az FKGP községi szervezetének taglétszáma 1946 januárjában elérte a 231 főt, s a pártszervezet elnökének feladatkörét Angeli Márton látta el. Az MKP taglétszáma megközelítette a 100 főt, s Kolontári József töltötte be a párttitkári funkciót.

112 A helyi politikai küzdelmekben új elemet jelentett a Szociáldemokrata Párt (SzDP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) megalakulása. Az NPP községi szervezete április 14-én 13 taggal kezdte meg tevékenységét. A pártszervezet elnökévé Németh Imrét, titkárává Könye Eleket választották, s 3 tagot — Pfeiffer János, Déri Ferenc, id. Horváth Károly — delegáltak a Nemzeti Bizottságba. A Nemzeti Parasztpárt megalakulását április 22-én követte az SzDP községi szervezetének létrejötte is. Amíg az NPP megalakításában a Vas megyei betelepítettek játszották a döntő szerepet, addig az SzDP-ben az őslakosok. Az SzDP öttagú választmánya — tagjai: Pácser Károly, Müllner József, Tamás Miklós, Schindele József és Benis Jenő — irányította a községi szervezet munkáját.

113 Az SzDP és az NPP létrejötte csökkentette az FKGP tömegbefolyását, de sajátos módon visszaesést eredményezett a kommunista pártban is. Horváth János az MKP községi szervezetének titkára a párt tömegbefolyásának csökkenését személyi és szervezeti okokkal magyarázta. Kolontári József, az MKP szervezet elnöke vezette a Nemzeti Bizottságot, a Földmunkások Szakszervezetében is a kommunisták voltak többségben. 1946 nyarán az SzDP képviselőjét, Reichardt Nándort választották a Nemzeti Bizottság elnökévé, ezt követően a munkáspártok között elmélyültek az ellentétek, s az MKP taglétszáma 107-ről 70-re apadt.

114 Közvetve elősegítette a munkáspártok együttműködését Rajk László belügyminiszter 1946 májusában Tatabányán tartott nagygyűlése. A falvak népe — köztük az isztimériek is — „Éljen Rajk László! Éljen a mi belügyminiszterünk! Éljen Fejér megye képviselője!" feliratú transzparensekkel vonultak a bányászközpontba. Az MKP és az SzDP isztiméri szervezetét 66 fő képviselte Tatabányán.

115 A mezőgazdasági termelés stagnálása, sőt visszaesése 1946-ban is folytatódott. A nemzeti segélybizottság községi szervezete 60 főt tartott nyilván a részben ellátottak között, 174 főt — 100 napszámos, 74 iparos — pedig rendszeres segélyben részesített. Nem csökkentette a közellátás terheit az 1946. évi termés sem. Meghaladta az 1070 kat. holdat a meg nem