Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Erdős Ferenc: Isztimér
te. 97 Fejér megye nyilas főispánja december elején adta ki azon rendeletét, hogy a németellenes magatartást tanúsító községi bírókat haladéktalanul le kell váltani, s helyüket a Volksbund vezetői töltsék be. Isztiméren a rendeletet végrehajtották, de a volksbundos községi bíró jogait nem gyakorolhatta, mert a hivatal átvételét követő napon a Volksbund valamennyi vezetője — köztük a kinevezett bíró is — elmenekült. A Volksbund vezetőinek menekülése után Angeli Márton nem várta meg az újabb rendelkezést, hanem átvette a bírói pálcát. 96 Erélyes intézkedésekre volt szükség, ugyanis Isztimér a harci cselekmények előterébe került. 1944. december 24-én bombatámadás érte a községet. Erős német egységeket vontak össze a térségben, katonai kórházat rendeztek be a plébánián és az iskolában, Baglyas-hegyen pedig ideiglenes repülőteret létesítettek. A VIII. magyar hadtest parancsnoksága Csákberény és Magyaralmás lakosságát 1945. február elején Bakonysárkány, Mór, Bodajk és Isztimér térségébe telepítette. Isztimérre 200 magyaralmási lakos érkezett. 1944. december 24-től 1945. március 18-ig az isztimériek a háború közvetlen hatása alatt éltek, a harcoló alakulatok ellátása kimerítete a lakosság gazdasági erejét. 99 1945—1980 Isztimér felszabadítására március 19-én került sor. A Bécs elleni hadműveletet kibontakoztató Vörös Hadsereg nagyerejű offenzívája március 22-én Jelszabadította Székesfehérvár lakosságát s a környező településeket. Fehérvárcsurgó felszabadítását (március 18) követően Isztimér lakóinak jelentős része az utcai harcok elöl a Kisgyóni Kőszénbánya tárnáiban, Guttamásiban, Rákhegyen és a már felszabadított Fehérvárcsurgón keresett menedéket. Március 18-án heves légitámadás érte a községet, s az Isztimérhez közel fekvő Baglyas-hegyen elhelyezett német repülőtábort. A megszálló német alakulatok kórházai továbbra is a plébánián és az iskolában működtek. Páncéltörő alakulat foglalt el tüzelő állást a templom és a plébánia közötti területen. Március 19-én szovjet tüzérségi tűz alá került a falu belterülete, ágyúlövés érte a templomot, s a tüzérségi előkészítést követően a Vörös Hadsereg alakulatai elfoglalták a belterületet. A visszavonuló német alakulatok a Burok-völgyben húzódtak meg, s a délutáni óráktól tűz alá vették a falut. Felszámolásukra március 20-án került sor, befejeződött Isztimér felszabadítása, a Vörös Hadsereg a külterületeken kisebb csoportokban ellenálló német alakulatokat felszámolta. A Dültfáspusztán elhelyezett alakulatok Veszprém megyébe húzódtak vissza, s elhurcolták a súlyosan megsebesített Stolcz Károlyt. Dültfáspuszta birtokosa 1944 nyarától menedéket adott a Budapestről elmenekült zsidó családoknak. 100 Isztimér felszabadítása, a március 18-i légitámadás polgári áldozatokat is követelt. Az utcai harcok során 19 lakos vesztette életét, s kár keletkezett 25 lakóépületben. A német ajkúak körében félelem és rettegés lett úrrá, a nemzeti érzelmű és magatartású lakosok is egyetemleges felelősségre vonástól tartottak. Csak azt követően oldódott a közhangulat, amikor bebizonyosodott, hogy a rendőri szervek a Volksbund tagjait tartóztatták le. 1945. május végéig 65 lakost vettek őrizetbe nemzetellenes magatartás
