Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

Salamon György alapi közbirtokos lépett fel. Nem a jelöltek programja, hanem felekezeti hovatartozásuk osztotta meg a választókat. A katolikus földbirtokost elsősorban az ugyancsak katolikus németek, még a református Salamont a református magyar választók támogatták. Június 20-án véres események színhelye lett Bodajk. A Festetics — és a Salamon — pártiak összeverekedtek, egy halott és több súlyos sebesült maradt az utcákon. A június 23-án megismételt választáson 96 isztiméri jelent meg, s valamennyien Festetics Gejzát támogatták.

54 Isztimér lakossága az ellenforradalom első koncentrált támadásakor 1848. szeptember 27-én arra kényszerült, hogy Jellasics seregének ellátására kenyeret, zabot, szénát, szállítsanak Székesfehérvárra. Majd október l-jén a Bécs felé menekülő Jellasics katonái (1848. szeptember 29-én a magyar honvédsereg diadalmasan megütközött Pákozd—Sukoró térségében az osztrák—horvát erőkkel) feldúlták a mezővárost. Isztiméren és a környező településeken (Mór, Bodajk, Pusztavám, Balinka, Bakonysárkány, Sőréd, Nagyveleg) okozott kárt 70 000 Ft-ra becsülték.

55 A katonai terhek 1849 januárjában is jelentősnek bizonyultak, a móri csatavesztést követően (1848. december 30.) a mezővárost is megszállták az osztrák erők. A megszállás időszakában (1849. január—1849. április) nem kerekedtek felül a mezőváros vezetésében a nemzetellenes erők, nem tudtunk arról sem, hogy Isztimér német lakossága a szabadságharc vérbefojtását követően szembefordult volna a nemzeti érdekkel. * 1350—1918 Fényes Elek az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára c. művében összefoglalóan jellemzi Isztimér demográfiai, gazdasági viszonyait: „német mezőváros, Székes-Fejér (!) vármegyében: 1155 katholikus, 2 református, 2 evangélikus, 20 zsidó lakja, katholikus parochia szentegyházzal. Földje szép búzát, szőlőhegye pedig igen jó bort terem, erdeje is derék. Földesura gr. Zichy István. Utolsó posta Fejérvár (!)". A mezővároshoz tartozó Kis-Isztimér az uradalom egyik majorsága. Lakosainak száma 39. Eszénypuszta ugyancsak uradalmi terület, az erdőgazdaság központja.

56 A XIX. század közepére a mezőváros utcaszerkezete tovább bővült, kialakultak és állandósultak az utcanevek: a Fő utca vagy Hosszú utca (Lange Gasse), a Balinkai utca (Balinkaer Gasse), a Csernyai út (Csernyeer Weg), a Szőlőhegyi utca (Weingarten Gasse), a Temető utca (Friedhof Gasse) és a Viehtrift Gasse.

57 A jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása, a paraszti tulajdonba került földek telekkönyvezése a tőkés korszak első évtizedének alapvető feladata volt. A jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása az 1853. évi úrbéri pátens megjelenését követően gyorsult fel. Az úrbérrendezésben egyaránt érdekelt volt az uradalom és a tegnapi jobbágy. Isztimér esetében ez hatványozottan érvényes, ugyanis úrbéres eredetű ellentét élezte a feszültséget a tegnapi jobbágyok és az uradalom között. 1851. november 2-án bérleti szerződést kötött a palotai uradalom a székesfehérvári Schlesinger fivérekkel. A tíz esztendőre (1852. ápr. 24—