Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

Nem érdektelen a XVIII. század utolsó harmadából kiragadott esztendő (1776) alapján a házasságot kötöttek életkorára utalni.

28 Az 1776-ban házasságot kötöttek (10 házaspár) életkorának megoszlása Férfi Nő 16—20 év között 1 3 21—26 év között 2 1 26—30 év között 2 1 31—35 év között 1 1 41—45 év között 0 2 46—50 év között 3 1 56—60 év között 1 1 Felerősítette a XVIII. század utolsó harmadának gazdasági stagnálását, sőt átmenetileg a lakosság teherbíró képességének jelentős visszaesését eredményezte a természeti erők pusztító hatása. 1779. szeptember 5-én tűzvész tombolt a faluban, a házak jelentős része a lángok martaléka lett, elhamvadt a plébánia, a templom, megolvadtak a harangok. A tűzvész pusztította falu segítségére sietett a vármegye, a nemesi közgyűlés szeptember 13-i ülésén csökkentette a lakosság adóterheit, de segítségére volt a palotai uradalom is. Ifjú Zichy István gróf a templom és a plébánia helyreállítását támogatta. Kétesztendő múltával már jelentősen előrehaladott volt a templom felújítása, hiszen Brunner János budai harangöntő műhelyében elkészültek — a tűzvész során megolvadt harangok anyagából — újjáöntött harangok, a 860 font súlyú Szent Donát, a 465 fontos Szent Vendel és a 235 fontos Szent Borbála. Újjáépült a falu is, jelentős lakóházépítés bontakozott ki, 1787-ben a házak száma elérte a 106-ot. (A házak száma megegyezik az 1781. évi úrbéri összeírás adatsorával, amelyben 28 egésztelkes, 66 féltelkes és 12 házas zsellért regisztráltak.) A tűzvész pusztítása után sem csökkent a népesség — a feudális jogrend a jobbágyok költözése elé is a földesúr gazdasági érdekeit védő gátat emelt —, a családok száma 226-ra gyarapodott, a lakosság létszáma pedig elérte a 987-et.

29 A lakosság összefogásával újjáépült falu státuszában is változás következett be. Ugyanis 1792-ben Zichy István azzal a kéréssel fordult az uralkodóhoz, hogy a falut (possessio) mezővárosi (oppidum) rangra emelje, s évente két országos vásárt engedélyezzen. Az uralkodó, I. Ferenc 1792. április 3-án kelt kiváltságlevelében a földesúr kérését teljesítette. Isztimért mezővárosi rangra emelte, s az országos vásár megtartását július 30-án és október 4-én engedélyezte. A kiváltságlevél kihirdetésére Fejér megyében 1792. október 24-én, Veszprém megyében pedig 1793. május 9-én került sor.

30 Fejér megye északnyugati, a Bakony térségében fekvő és a XVIII. század közepétől mezővárosi rangra emelt települései (Mór, Bodajk) gazdasági-kereskedelmi erejüket illetően messze meghaladták Isztimér lehetőségeit. Mór 1758. március 16-án emelkedett mezővárosi rangra, s 4 országos vásár tartására kapott engedélyt. A XVIII. század közepétől fokozatosan megerősödött a mezővárosban megtelepedett kézműves réteg. Céhekben tömörültek a csizmadiák, a vargák és nyergesek, a kádárok. Az iparosok