Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

zők között. Meg kell azonban mondani, hogy a 2—10 holdas gazdaságok tulajonosai, akik 36 %-át alkották az igari kisbirtokos társadalomnak, szintén az agrárproletár életnívóhoz álltak közelebb, mint a jómódhoz. (A kisbirtokosoknak csak egy vékony rétege tartozott a kimondottan jómódúak közé; ezek a 20 holdon felüli gazdaságok tulajdonosai. Nyilvánvaló, hogy a szociális feszültséget a nagyszámú agrárproletár elem miatt oldani kellett volna. Erre azonban egyetlen lehetőség kínálkozott volna: a földreform folytatása, illetve olyan földbirtokpolitikai intézkedés, amely a 370 igari család alacsony helyzetén segíteni tudott volna. 1937-ben újabb birtokreform eljárás koncepcióit dolgozták ki Igaron. Ekkor Vámpuszta teljes felosztását vették tervbe. 105 A reform kidolgozása során 1938-ban újra számba vették a községben élő agrárproletárok vagyoni helyzetét. Megállapították, hogy 5 kat. holdon alul 432 gazdaság működik, de ezeknek a gazdaságoknak mindössze 1286 kat. hold földjük van. Tehát az 5 holdon aluli gazdaságoknak átlagosan a területe nem érte el a három holdat sem. A kisbirtokos gazdaságok az igari határnak 45 és fél százalékát alkották 1938~ban.

106 Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy 1918ban a nagybirtok a község határában 80 % volt. A két világháború közötti időben foganatosított földbirtokpolitikai intézkedések folytán sikerült a kisbirtok területét megduplázni. Közép- és nagybirtok foglalta el az 1930-as évek második felében a határ nagyobb részét. A birtokok tulajdonosai kicserélődtek, a hűbéri világ kiváltságosai eltűntek a faluból, s helyüket a modern tőkésállam képviselői foglalták el a közép- és a nagybirtok területén is. Középbirtok négy volt. Ezek között Török Sándorné budapesti lakosnak 365, Szabó Katalin bucsui lakosnak 199, az igari közbirtokosságnak 196, Igaz községnek, mint jogi személynek 123 kat. hold területe volt. A két nagybirtok közül a Vacuum Oil Company Rt. rendelkezett 2286, és Bélák Sándor 1065 kat. hold területtel.

107 Minkét nagybirtok házi gazdálkodást folytatott. Különösen szépen jövedelmezett a nagy szakértelemmel vezetett dádpusztai Bélák birtok. A középbirtokokból részben bérletben volt a községi tulajdonú terület. Ezt kisbérletben hasznosították,

108 a Szabó-féle gazdaságot Kisdádon pedig Horváth Mihály bérlő kezelte, aki 9 gazdasági cseléddel dolgozott 1938-ban. Egyébként Igart is azokhoz a községekhez sorolták Fejér megyében, amelyekben sikeresen úgy lehet megoldani a mezőgazdasági lakosság szociális elesettségét, ha megtörik a nagybirtok kereteit. A földreform után Strasszer Vilmos és Strasszer Róbertné, mint birtökostársak 2355 kat. hold földön gazdálkodtak, Somogyi Géza főintéző, Tóth Pál segédtiszt, Unkelhauser József számtartó vezetésével. A cselédség a következőkből állott: 73 gazdasági cseléd, 16 pásztor, 2 csősz, 1 éjjeliőr, 3 gazda, 1 magtáros, 28 iparos. A gazdasági cselédség konvenciója 17 mázsa kenyérgabonából, 20 pengő készpénzből, 24 kg sóból, naponta 1 liter tejből, és évente 1500 négyszögöl szántóföld hasznából állott. A gazdaságban vitt állattenyésztés példaszerű volt. Az állatok száma, fajtája ugyancsak kiemelkedik a környező gazdaságokból: szarvasmarha volt 164, ló 100, sertés 375, juh 835 darab. A tejtermelés évente átlag 150 ezer liter volt. A tejet Budapestre szállította a gazdaság, amelyet naponta Nyedámpusztáról kisvasúttal szállították a simontornyai állomásig, és onnan továbbították a fővárosba.