Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

1891-ben az állami egyenesadók összege 14 279 forint volt, melyet Igar, Vám és Dád birtokosai együttesen fizettek.

44 Igar községben 232 akó bor után 1876 előtt nem kellett fogyasztási adót fizetni. Az 1875. évi 28. tc. 1 §-a értelmében ez a mennyiség ezután fogyasztási adó alá esett, ami 116 Ft és 93 krajcárt tett ki. A kocsmárosok a fogyasztási adót a kimért bor után fizették. 1890-ben felmérték az új telepítésű szőlőterületeket, és a termőre fordult, 3 évnél idősebb ültetvényeket is adózás alá fogták. Ugyanis a termelőket a szőlőterület után adóztatták. A község az igari kocsma jogát 1895-ben bérbeadta Bokodi József kocsmárosnak, akinek az évi bért 556 Ft-ban állapították meg. 1907-ben a várni kocsmát 560 koronáért Németh Imre bérelte; a várni földbirtokos, Strasszer Vilmos pedig évente 60 koronát fizetett a községnek borfogyasztási adó címén. A kincstár a községi fogyasztási adók kezelőinek jutalék címén évi 160 koronát utalt ki, melyet a jegyző, a bíró és községi pénztáros között a végzett munka arányában osztottak el.

45 1909- ben az igari határ egész területe 7158 kat. holdra terjedt ki. Ebből a művelhető területek 6937 és a terméketlen részek 221 holdat tettek ki. Művelési ágak a következők: szántóföld: 4964, legelő: 998, rét: 703, kert; 82, szőlő; 98, erdő; 63, nád; 29 hold.

46 A nagybirtokokon a mezőgazdasági termelés korszerűbb, az állattenyésztésben is ők jártak az élen. 1895ben a Vörös-örökösök gazdasága 1404 kat. hold. Itt 37 cseléd dolgozott, akik 200 szarvasmarhát, 536 sertést és 14 lovat gondoztak. A birtokot Boross Károly bérletben hasznosította. A dádi birtok 1895-ben is kincstári kezelésben volt, ahol csikónevelés folyt. A csikókat 378 kat. hold legelőn tartották, és az uradalmi gazdálkodást 56 cseléd végezte. Vámpusztát a Zichy család házi kezelésben hasznosította. A 2434 holdas gazdaságot 170 cseléd és más alkalmazott művelte. A vámpusztai természeti adottságok kedvezőek az állattenyésztés számára. Számbelileg is elég nagy az állatállomány: 332 szarvasmarhát, 2871 juhot tartottak. Az uradalmi legelő 450 kat. hold nagyságú volt.

47 1910- ben legtöbb állami egyenes adót a következő igari birtokosok fizettek: Strasser Vilmos 9491, Meszlény örökösök 5457, Vörös örökösök 5105, Boross Károly 1032, Szabó Ernőné 672, Református egyház 425, Varga János 313, Bali György 222, Pintér Ferenc 213, Bognár Ferenc 208 korona.

48 Egyébként e személyek alkották a községben a virilista csoportot. 1880 őszén a községben marhavész kitörésétől tartottak. Gelencsér József jegyző előadása szerint a marhavész meggátlását hatósági eszközökkel is segíteni szükséges. Egy állatorvos vezetésével 10 tagú vészbizottság alakult; amely először a gazdák felvilágosításával preventív intézkedéseket hozott.

49 Állategészségügyi kérdésekkel a községi elöljáróság foglalkozott, de szakkérdésekben a járási állatorvos volt illetékes, mivel a község nem tartozott ekkor még állatorvosi körbe. A képviselő-testület még 1890-ben és 1906-ban is elutasította csatlakozását az állatorvosi körhöz. 1890-ben Cece község kérte Igart, hogy anyagi hozzájárulással támogassa a Cece székhellyel felállítandó állatorvosi kört. Ekkor a nagy távolság miatt nem járultak hozzá, de ezzel az indokkal utasították el 1906-