Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A továbbiakban a megvalósítandó építkezéseket vizsgáljuk meg. A telepítési terv lebontásra ítélte csaknem valamennyi uradalmi épületet, kivéve a plébániát, a templomot, a tanítói lakást, az iskolát, a Sennyeyféle nagyhantosi kastélyt, ahol a későbiekben iskola létesült. A gazdasági épületek közül 2 magtár meghagyását tervezték, az egyiket szövetkezeti magtár, a másikat mezőgazdasági ipari üzem céljára. A közcélú házhelyeken 17 középületet kívántak építeni. Legsürgősebb feladatnak a telepfelügyelői lakás, a tanítói lakások, a községháza és jegyzői lakás megépítését tekintették. Az ivóvíz-ellátás megjavítása érdekében 5 mélyfúrású kút létesítését tervezték.

255 A volt uradalmi épületek bontási anyagát a telepes lakóházak építéséhez használták fel. 1946-ban a Heves megyei Sírokról 36, a Szolnok megyei Jászfényszaru községből 43 telepes család érkezett Hantosra.

256 1947-ből újabb 14 család érkezéséről tudunk.

257 Hantos életében a földbirtokpolitikai intézkedések részben egy korszak lezárulását, részben egy új korszak „nyitányát" jelentették. A lakosságra súlyos teherként nehezedő nagybirtokrendszer megszűnt, a mezőgazdaságban a kis- és középparaszti tulajdon vált uralkodóvá. A meginduló építkezések új arculatot adtak a községnek, az a bizonyos szabályos alaprajzú kisközség voltaképpen csak a felszabadulás után jött létre. A közcélú és magánépítkezések a telepítési tervet követően még sok éven át tartottak, illetve különféle nehézségek miatt csak részben valósultak meg. A község villamosítása még évekig váratott magára és csak a szocialista építés során valósulhatott meg. Az idegenből jött telepesek egy része — nyilvánvalóan gazdasági nehézségek miatt — nem tudott itt gyökeret verni, egy részük az 1950-es évek elején elhagyta a községet. A szocialista építés korszakát az önálló községgé alakulás vezette be. A telepes község létesítése során már úgy képzelték, hogy Hantost igazgatási és önkormányzati szempontból is el kell majd választani Nagylóktól. Mint láttuk, a telepes község lakói sürgették is ezt. A különválasztásról az 1949. december 24-én kiadott 5203—47—9/1949. 1/8. BM sz. rendelet intézkedett. Ennek értelmében Hantos szervezeti szempontból nagyközség lett és a sárbogárdi járásba nyert beosztást. A rendelethez térképvázlatot is mellékeltek.

258 A rendelet az adminisztratív igazgatási apparátus létszámát 3 főben (vezető jegyző, irodakezelő, altiszt) állapította meg. Az új község ideiglenes neve Hantos, a végleges névre a megalakítandó képviselő-testület tesz majd javaslatot. Itt jegyezzük meg a hantosi képviselőtestület a községnek Üjföld nevet kívánt adni, hogy ezzel is kifejezésre juttassa az új rendhez való ragaszkodását. Ez az egyébként jó szándékú elképzelés nem vette figyelembe a Hantos-név több évszázados múltját és nem is valósult meg. Az említett rendelet gondoskodott arról is, hogy az újonnan létesült közigazgatási szervezet működéséhez szükséges anyagi eszközöket — utólagos elszámolás mellett — Nagylók köteles biztosítani. A Hantos és Nagylók között fennállott vagyonjogi problémákat a tanácsválasztások után rendezték.