Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

te 6 hold őszi, 6 hold tavaszi földet, kb. ugyanannyi ugart és 60 Ft készpénzt. A tanítót a földesúr nevezte ki. Ebből az időből vannak már adataink a tanítás tartalmi vonatkozásairól is. A tanítás magyar nyelven folyt, olvasást, írást, bibliát és a 4 alapműveletet tanították. A leányok írni nem tanultak, mert a szülők nem engedték, hogy idővel szeretőikkel levelezzenek. Kishantoson iskolaépület nem volt, a tanító saját szobájában tanított. Az iskolakötelesek száma 26 volt (15 fiú és 11 leány). A tanítás legszükségesebb feltételeiről a földesúr gondoskodott, a tanítót is ő nevezte ki, illetve bocsátotta el. A tanítás magyar nyelven folyt. Tanultak keresztény tudományt, olvasást, írást és a 4 alapműveletet. Mindkét nembeli tanulók ugyanazt a tananyagot tanulták. A tanító, Droppa János nem végzett képzőt. Jövedelme: 1 lánc őszi föld 1 lánc tavaszi vetés másfél lánc kukoricaföld 1/8 lánc kenderföld A tanító javadalmazáshoz tartozott még évi 30 font só, 10 font hús, 2 nyúzott birka, 11 itce kása, két marhatartás. Kishantoson a tanítás a mostoha körülmények következtében rövidesen megszűnt, 1849 és 1920 között csak a nagyhantosi osztatlan elemi népiskoláról és az ott folyt tanítási munkáról vannak adataink. Hantos egykori temploma a török hódoltság idejében elpusztult. Maradt ugyan itt egy templomrom, ezt azonban egy határvizsgálat során kihallgatott tanúk Sismándhoz tartozónak mondták.

75 A török kiűzése után kb. 1763-ig ferences, jezsuita és karmelita szerzetesek látták itt el az egyházi teendőket. A XVIII. századi templom építését a jezsuiták kezdték el. 1773-tól 1788-ig helyi lelkésze volt, 1788-tól egyházmegyés plébános tevékenykedett itt. A História domus-t (plébániatörténetet) 1773-tól vezették. A község jelenlegi templomát 1863—64-ben építették.

76 A hantosi plébánia önállósága a közelmúltban megszűnt, a munkát a sárosdi plébános vette át.

77 Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc csak alig érintette a községet. A jobbágyfelszabadítási törvény — hatálya alá tartozó föld nem lévén — nem hozott változást a birtokviszonyokban. Csak annyi változás történt, hogy a majorsági zsellérekből valószínűleg a későbbi gazdasági cselédek kerültek ki. Tagosítás és legelőelkülönzés sem volt, az 1920-as évekig csak uradalmi legelők voltak, közlegelőt csak a Nagyatádiföldreform során alakítottak ki.

73 1848 májusában Fiáth István és Fiáth Péter helyi birtokosok a Megyei Bizottmány tagjai lettek.

79 Az 1848 júniusában tartott első népképviseleti választásokon Fiáth Istvánt a rácalmási választókerület országgyűlési képviselőjévé választották.

80 Fiáth István 1848 decemberében Sopron vármegye kormánybiztosa lett. A Fejér Vármegyei Nemzeti Örseregbe Hantoson mindössze 1 nemzetőrt írtak össze.

81