Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

nosai, mint láttuk többször is tagjai voltak a megyei törvényhatósági bizottságnak, a XX. század elején pedig Fülöp István plébános elég jelentős szerepet játszott a képviselő-testületben, és így a község irányításában.

15

'' 1869-ben a lakosságból 560 volt a katolikus, 321 a református és 134 izraelita.

155 Ekkor az izraelitáknak is külön iskolája volt. Ez az iskola a század vége előtt megszűnt, bár az izraeliták száma nem csökkent. Viszont 1875-ben a reformátusoknak önálló lelkészsége alakult. Ez időtől 1893-ig Szőllőssy Pál, 1894-től 1900-ig Szűcs Károly, 1900—1908-ig Csáky István, 1908-tól 1938-ig Gaál Antal, 1938-tól Boross László lett a felcsúti ref. lelkész, Gaál 30 évet töltött itt, haláláig itt maradt. A többiek ha néhány évi itteni szolgálat után alkalmuk volt jobb jövedelmű lelkészséget elnyerni (Solt, Balatonkövesd, Pákozd), akkor elmentek.

150 Az iskolák egytanítósak maradtak. 1904-ben Eggenberger Lajos volt a katolikus, Lendvai Mihály a református tanító. Ezenkívül az akkor Felcsúthoz tartozó Óbarok-pusztán községi iskola működött, de nem tudták fenntartani a község jövedelméből és államosítását kérték.

1

" A református tanítók közül kiemelkedik Varga Lajos, aki Pápán végzett tanítóképzőt és 1905-től volt felcsúti tanító, de innen hamarosan Fehérvárcsurgóra majd Hajdúböszörménybe ment tanítani. Számos verse jelent meg tankönyvekben, lapokban, antológiákban, de két önálló verseskötetben is.

158 A polgári korban a gyengén felszerelt iskoláknak nehéz munkát kellett végezni, hisz 1869-ben még csak 462 itteni lakos tudott írni is, olvasni is, azaz az összlakosság 36%-a, 64-en csak olvasni tudtak (az összlakosság 5%-a, 502-en pedig analfabéták voltak, azaz az összlakosság 30%-a.

159 1904-ben volt a községnek önkéntes tűzoltó egylete, 30 működő taggal, Tamássy Árpádnak, egyik régebbi birtokosnak parancsnoksága alatt, de felszerelése vajmi szegényes volt, 2 fecskendőből, egy lajtból és 60 méteres tömlőből állt. Ugyanekkor volt jótékony Nőegylete is, Tamássy Árpádné elnökségével, Beöthy Anna és Veisz Zsigmondné alelnöki funkciójával.

100 A politikai életből a századunk első évtizedéig úgyszólván teljesen ki volt zárva. 1892-ben 49, 1898-ban 54 választó jogosult volt a faluban, az összlakosság 3,2, illetve 3,6%-a. Ehhez képest nem volt jelentősége annak, hogy a főispán értesülése szerint a lakosság háromnegyed része függetlenségi párti, ide húznak a legbefolyásosabb egyének.

101 Ilyen körülmények között szinte gúnynak tekinthetjük, hogy a főispán kitüntetésre javasolt egy 78 éves aratómunkást, és 6 felcsúti lakosnak megküldte a kormány népies propagandáját szolgáló Néplapot.

102 A községi képviselő-testület többségét a községbe aránylag nem régen betelepült birtokosok tették. Ezek természetesen nem sokat törődtek a község érdekeivel, de nagyon gondosan mérlegelték a jelentékeny kiadásokat igénylő beruházásokat, minthogy azokat csak községi pótadóból lehetett volna fedezni, a pótadó pedig elsősorban a nagyobb birtokúakat terhelte volna. Ezért utasította el a képviselő-testület egy vasúti felüljáró építését, közvágóhíd létesítését, még a községi dűlőutak karbantartására állandó útkaparó alkalmazását is, egy autó járat létesítéséhez való hozzájárulását a postaszállítmányok céljára, sőt még a községi alkalmazottak betegségi biztosítását is.

163 Ez az egyébként gondos és elővigyázatos takarékosság persze megnehezítette a község fejlesztését. Ennek jellemző példája az óvoda ügye. Községi óvoda nem volt. Lethenyei Józsefné a két