Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Az 1690. évi leírás szerint Keresztes és Csurgó között fekszik, hét éve puszta. 12 egész telke elhagyott, lakói szétszóródtak. Ugyanezt ismétli meg egy 1700 körüli feljegyzés; ebben a háborúban lett elhagyott.

8 Ezt követően Igart is újra telepítették. A vármegye által engedélyezett mentesség ideje a 18. század közepére járt le; ezt az 1757. évi megyei közgyűlés az adókivetésnél már számításba vette. 1763-ban a puszta Csurgóhoz tartozott. A 4 malom haszna 87 mérő búza, 336 mérő rozs, 164 mérő tavaszi gabona, összesen 298 Ft 51 kr. A réteken 250 boglya széna termett; a pusztán majorsági vetés is volt. 1764-ben az árendás juhász 316 juhot tartott. A bérleti díja 300 Ft és 1 q vaj és 50 gabonás verem az uradalom részére. Az uradalom 35 db marhát és 4 csikót tartott. Az uradalmi szántó 116 mérős, a rétekről 1759-ben 215 kocsi, 1760-ban 183 kocsi széna termett. A Papharaszt bozótos dűlő, amelynek a kiirtását tervezték. A pusztán 4 malom volt: Kósa, Csákvári, Zámoly, Csákberény.

9 1769-ben a gyónóképesek száma 17. 1781-ben 23 református fiú és 18 leány tanult (katolikus egy sem). 1786—87-ben Magyaralmás filiája.

10 A II. József-kori katonai felvétel egy jól épült majorról, istállókról és magtárról beszél. A Csurgóról jövő pataknak magas partjai vannak; egy órányi távolságra 5 malom is őröl rajta. Csak fahídon lehet átkelni. A rétek jobbára nedvesek. A major közvetlen közelében Csurgónál mocsár van, amelyen sohasem lehet átkelni. Az utak egyébként jók, A környék a magaslatokról jól belátható.

11 Az 1784—87. évi összeírás szerint a házak száma 9. Házi és kerti zsellér 13, 1—12 éves gyermek 7, 13—17 éves 1, asszony 24; az összes népesség 51. Házas 9, nőtlen, özvegy 18 és távollevő 5.

12 A móri uradalom vámútja Igarpusztán vezetett; 1804-ben itt egy nagy híd épült. 1825-ben az igari hegyháton a vízmosás károkat okozott. Ezért a hegyháton lévő út árkának a partját vesszőfonással erősítették meg, a medret kővel rakták ki. Az anyagot a móri uradalom adta, a munkát, a fuvart és a felügyeletet a vármegye.

13 A lakosság száma nem állandó: 1830-ban 36, 1838-ban 74 személyről szólnak a források. Ez utóbbi évben 9 szolga, 15 zsellér, lakó és kertész, 13 fiúgyermek és 37 nő volt a pusztán/' 1823. október 17-én báró Perényi Imre Igart 12 évre gróf Károlyi Györgynek zálogosította el. Ezt Fejér vármegye decemberi közgyűlésen, az elővételre jogosultak megkínálása céljából, kihirdették. 1834-ben ezt újabb 32 évre hosszabbították meg, majd 1854-ben Csurgó uradalommal együtt gróf Károlyi György birtokába került.

15 1834-ben, az elzálogosítás meghosszabbításakor, Igar-pusztáról is leltár készült. Eszerint a pusztán 6 árendás malom, 45 hold majorsági krumpliföld volt. A majorsági földbe 600 mérő búzát, 300 mérő árpát és 450 mérő zabot vetettek.

16 1848-ban a puszta területe 1794 hold. 1850-ben 5 ház volt 18 magyar lakossal (9 férfi, 9 nő). Fényes Elek 1851-ben 40 római katolikus lakosságról és gazdag, búzát termő határról beszél.

17 1937-ben a pusztának 193 lakosa volt.

18