Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Fényes Elek 1851-ben Csurgót gyönyörű, regényes vidéken fekvő, magyar falunak írja le. Szép urasági kastéllyal és kerttel. Határa első osztálybeli: szép búzát és híres káposztát, jó bort terem. Erdeje, vízimalma van. Megemelékezik a helységtől délre fekvő, embercsontokkal teli két halomról, amelyet a lakosok Tatárhegynek hívtak. A faluban református anyaegyház, valamint katolikus és evangélikus fiókegyház volt. A földbirtokos korábban a báró Perényi család, 1851-ben gróf Károlyi György.

142 Az 1850. évi összeírás szerint az 1527 lakos 240 házban lakott. A lakosok közül férfi 751, nő 776, magyar 1451, német 53, izraelita 25. Az 1856. évi kormánylap 1652 lakosról jelent. Csurgóhoz tartozó település Igarpuszta (18 lakossal). A falu határa 4749 hold.

143 Az 1858. évi földrajzi lexikon részletesen beszél Csurgóról. A falu a móri járásban feküdt, 1000 református, 540 katolikus, 250 evangélikus és 35 izraelita lakossal. Nem messze a falutól eredt több forrásból egy gyógyvíz a dolomit hegyekből, összefolyásukból egy kis tó keletkezett. Itt is olvashattunk a Tatárhegyről. Az utolsó posta ekkor Mórott volt.

144 1863-ból vannak részletes adataink Csurgóról. A falu ekkor újból a sármelléki járáshoz került. Az adóhivatal és az utolsó posta Mórott volt, a római katolikusok a székesfehérvári, a görögkatolikusok az eperjesi, a görögkeletiek a budai, az evangélikusok és a reformátusok a dunántúli püspökük alá tartoztak. A lakosság száma 1698 (387 család), 281 házban. A lakosok nagy része református, őket követik a katolikusok és az evangélikusok. Búzát 918 holdon (egy holdon 10 pozsonyi mérőt, összesen 9180 mérőt), árpát 310 holdon (á 10 mérő: 3100 mérő), zabot 207 holdon (á 9 mérő: 1863 mérő), tengerit 210 holdon (á 15: 3150 mérő), cukorrépát 150 holdon (á 100: 15 000 q) termeltek. Ugar- és takarmány föld: 924 hold, bortermés: 2580 akó.

145 A faluban 232 ló, 250 ökör, 182 tehén, 1531 birka, 294 sertés, 10 430 tyúk, 1405 liba, 2810 réce, 78 gulya és 120 méhkas volt. A kézművesek száma: asztalos 2, ács 2, bognár 3, csizmadia 8, kovács 3, kőműves 4, kereskedő 3, molnár 8, mészáros 1, kádár 1, szabó 1, pék 1 és taikács 10. Egyáltalán nem volt kötélgyártó, kocsmáros, lakatos és szíjártó. Találunk a faluban egy református lelkészt, 3 (katolikus, református, evangélikus) tanítót, 1 orvost és 3 gazdatisztet.

140 Az 1863. évi birtokmegoszlás: egésztelkes (46 holdas) gazda 2, 3

A telkes 14, féltelkes 34, V4 telkes 7, házas zsellér legelőilletékkel 72, a nélkül 11, csak szőlője volt 27 lakosnak és birtoktalan volt 280 család. Közbirtokos nem volt a faluban.

147 1869-ben az össznépessség 1738, ebből férfi 858, nő 880. Nőtlen 479, nős 351, özvegy 23 és elvált 5. Hajadon 441, férjes 349, özvegy 83 és elA lakosság száma a következőképpen alakult:

141 év lakosság év lakosság 1850 " 1527 "Í88Ö 1838 1851 1724 1890 1830 1856 1652 1892 1831 1858 1725 1900 1872 1863 1698 1907 1872 1870 1738 1910 1848 1873 1738 1913 1853