Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó
sok már 40 éve birtokolták a katolikus templomot. A katolikus egyház felszólította Hochburg grófnőt és a református hitközséget: építsenek templomot a katolikusoknak, ha nem akarják, hogy elvegyék tőlük a meglévőt. Ekkor a református lelkész Sallay István volt (négy éve működött a faluban). Az evangélikusoknak nem volt lelkészük, hozzájuk „lopva" a palotai lelkész járt át. 100 Az 1747. évi canonica visitatio azt állapította meg, hogy a reformátusok, földesúri rendeletre, sövényből font oratóriumot építettek. Lelkészük ekkor is Sallay István. Csurgón ekkor 34 katolikus, 5 vegyesvallású házaspár és 8 özvegy volt. Az oratórium elkészülte után a Hochburg-uradalom a templomot 1748. november 20-án a katolikusoknak adta át, akik visszavették, reconciliálták és Szent Katalin tiszteletére restauráltatták. 101 Bíró Márton veszprémi püspök hosszú levélben mondott köszönetet Hochburg grófnőnek, hogy „Csurgó nevű jószágában az Istennek házát maga hajdani örökségére hazahozta." Megköszönte, hogy „a csurgói Templomunknak visszavételével ily hathatósan munkálkodni és a mi üdvösséges igyekezetünkhöz segíteni méltóztatott". Bodajkra vonatkozólag pedig kérte, hogy „ne szenvedje tovább szomszédságában az ő ellenségét és ha már ez a mostani vén prédikátor Tó István haláláig ott marad is, mást utána ne engedjen bemenni". 102 1759-ben a csákberényi plébános a vármegyei közgyűlésen tett panaszt a csurgói evangélikusok ellen. A vármegye báró Perényi Ignác földesurat bízta meg a panasz kivizsgálásával. 1760-ban a község lakói a vármegyétől kértek segítséget templomuk tetejének és a haranglábnak a javításához, amely már-már összedőléssel fenyegetett. A közgyűlés az illetékes szolgabírót bízta meg az ilyenkor szokásos helyszíni szemle elvégzésével. 103 1782-ben Csurgón a reformátusoknak szabad vallásgyakorlatuk volt. Ide jártak a móri reformátusok is (egyórai út volt). 10 '' A római katolikusok lelki gondozását kezdetben a bodajki kapucinus misszió látta el. Csurgó 1732-től Iszkaszentgyörgy, az 1740-es évektől 1921-ig rövid megszakításokkal Bodajk filiája. 1746-ban a gyónásra kötelezettek száma 146, a nem kötelezetteké 25. 105 Az 1784. évi plébániaösszeírás szerint Csurgó káplánság kegyura a gróf Berényi család. A templom kőből épült és a hívek befogadására elegendő. Az uradalmi épületben kápolna volt, az egyház sem alapítvánnyal, sem jövedelemmel nem bírt. Plébánosi ház nem volt, „de lehet hogy ki fogják jelölni, a fuvart és a kézi munkát a hívek felajánlották". A hívők száma 318. A plébános főjárandósága: a káposztásföldből 5 Ft (a hívek munkálják meg), valamint egy fél jobbágytelekből 25 Ft (szintén a hívek által művelve). A megjegyzés rovatban azt olvashatjuk, hogy „a bodajki plébánosnak Csurgó elvesztése miatt — ahogy ezt a balinkai összeírás is jelzi — jár 223 Ft 35 kr." 106 Az 1814. évi vizitáció a református temetőt hiányosnak találta, „csak imígy-amúgy bekerítve". 1835-ben a temető a beteléshez közeledett, új temetőrészre volt szükség. Az egyház a földesúrhoz fordult. 1837-ben a falu elöljárói jelentették, a temető annyira betelt, hogy szinte minden alkalommal holt tetemeket ásnak fel. A földesúr azonban nem adott másik helyet, hanem azt válaszolta, hogy a prédikátor kukoricaföldjéből foglaljanak temetőt. 107
