Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

a Hochburgok a Gaja-patak pellett, valamint Mórnál (Győr és Székesfehérvár felé), báró Amadé Antal pedig Iszkaszentgyörgy nevű falujánál (a Palota felé vezető királyi úton) létesített vámhelyet. A bizottság a móri és a csurgói vámhely létesítését az utazók szempontjából helyesnek találta, mivel különösen ősszel és tavasszal a sáros utak karbantartása és a hidak építése a közérdeket szolgálja.

53 A férfiág kihaltával a Hochburg-örökösök 1752-ben osztották fel a móri—csókakői uradalmat. Csurgót Hochburg Domokos lánya Anna Mária, özvegy gróf Berényi Györgyné kapta (Bodajkkal együtt). Három lánya közül Klárát báró Perényi Ignác vette nőül, így került Csurgó házasság útján a Perényi bárók kezébe. Vályi András 1796-ban már őket nevezi „gróf Hochburg-jussal" való földesúrnak.^

6 1834-ig az uradalom a Perényi bárók kezében volt. Ebben az évben zálogosították el (és nem, amint az irodalom helytelenül állítja: eladták) gróf Károlyiaknak.

58 A Kaplony nemzetségből származó Károlyi család a magyar nagybirtotokos arisztokráciának ahhoz a csoportjához (Andrássy, Batthyány, Széchenyi stb.) tartozott, amelyet szorosabb szálak fűztek a magyar társadalomhoz. A család két nagy birtokszerzőt tart számon: gróf Károlyi Sándor kuruc tábornokot és gróf Károlyi Györgyöt, aki Csurgót szerezte meg. Gróf Károlyi György (1802—1877) 18 éves korában belépett Széchenyi ezredébe, a Hessen—Homburg huszárokhoz. Itt kezdődött gróf Széchenyi Istvánnal való barátsága és együttműködése. 1825-ben a főrendi táblán részt vett a reformországgyűlésen. 40 000 Ft felajánlásával egyik alapítója a Magyar Tudományos Akadémiának. 1836-ban nőül vette gróf Zichy Karolinát, Batthyány Lajos gróf sógornőjét. 1833-ban az árvízkárosultak egyik segítője. 1839-ben Csongrád megye (ahol szintén birtokai voltak) főispáni helytartója, 1841-ben Békés megye főispánja. 1839—1840-ben és 1843—1844-ben részt vett a főrendi táblán az országgyűlésen, a mérsékelt ellenzéki csoport tagjaként. 1848-ban István nádor Szatmár megye főispánjává nevezte ki. 1849. június 6-án üdvözölte a Pestre bevonuló Kossuthot. 1849 augusztusában Haynau elfogatta és egy hónap múlva csak magas váltságdíj ellenében szabadult. 1867 után az egyik legnépszerűbb mágnás, kiváló gazda, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

59 Gróf Károlyi György a pozíciószerző és őrző arisztokrata nagyurak típusa, aki 1848—49 után nemcsak a majorsági állományt őrizte meg és kerekítette ki a birtokrendezés során, hanem az 1850—1860-as években vásárlással még tovább gyarapította a birtokát. Ezt 1834-ben készítette elő, illetve kezdte el.

60 Csurgó nem 1834-ben került először elzálogosításra: 1763-ban Igarral, Keresztessel és Szentborbálával együtt báró Perényi Erzsébet vette zálogba. 1794-ben határkiigazítást kértek Kajmádpuszta és Bodajk felé, majd Csapó Benjáminnal térképeztették. 1812-ben Csurgót, Igart, Keresztest és Szentborbálát felbecsülték és összeírták. Ugyanebben az évben végrendelet végrehajtása során báró Perényi Imre nyerte el. 1813-ban az ő és gróf Zichy István kérésére újabb határjárást tartottak. 1820-ban a fehérvári püspök a csurgói és a keresztesi papi tizedet három évre (évi 365 Ft-ért) bérbe adta báró Perényi Imrének. Ezt 1823-ban újabb három évre meghosszabbították.

61 17 FMTÉ 16. 257