Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

Az 1846—1847. évi dicális összeírás 78 jobbágyot, 43 16 éven felüli fiút 2 16 éven felüli lányt, 2 testvért, 46 zsellért, 24 lakost, 9 szolgát, 12 kézművest és 1 kalmárt tüntet fel. A faluban ekkor 196 ökör, 28 tehén, 15 borjú, 54 ló és 59 sertés volt. A 188 házat a III. osztályba sorolták. Szántóterület: 1056 hold, rét: 364 kaszás, szőlő 258 kapás, vízimalom: 1. 1849-ben a csurgói határban 2445 5

/s hold 122 négyszögöl urasági birtok és 2364 hold 141 négyszögöl „polgári birtok" (összesen 44 egész telek) volt. A zsellérek 51 % hold 22 négyszögöl házhelyet birtokoltak/'

9 1749-ben két jobbágytelken élő nemes volt Csurgón: idős és ifjabb Nyikos Ferenc. Az előbbi 1 Ft, az utóbbi 1 Ft 50 dénár taksát fizetett. Fejér vármegye közgyűlésének megállapítása alapján. Az 1784—1787. évi összeírás már 55 nemest talált a faluban/

10 1805-ből ismerjük nemes Simon Pál, fia Pál és Simon Istvánné nevét (megyei eljárás folyt ellenük). 1806-ban 14 nemes élt féltelken, szántóik nagysága 172 %, rétjeiké 255 hold.

51 Az 1828. évi nemesi összeírás a következő személyeket tünteti fel: báró Perényi Imre és fia (László), mindketten császári királyi kamarások. Idősb Simon Pál és fiai: Pál, Sándor, János és Péter. Idősb Simon Mihály és fiai: János és Mihály, özvegy Simon Péterné Pákozdy Kata és fiai: József és Pál. Simon Ferenc (Simon Istvánné Zámbó Sára első férjétől: Simon Ferenctől való gyermek.) özvegy Simon Jánosné Tóth Erzse és fiai: János, György, István és Márton, unokái: János, András és Ferenc (János fiai): György és József (György fiai): János, József és Tamás (István fiai): Márton, Mihály és István (Márton fiai): Simon József és fiai: Pál. Simon Mihály. Ifj. Simon Pálné Ságy Kata és fiai: Mihály, János és Pál, unokái: Mihály és Pál (Mihály fiai). Simon Ferenc és fiai: Ferenc és István. Simon Márton és fiai: Márton, János és József, özvegy Nyikos Jánosné Varga Erzse és fiai: István, János, Márton és József, unokája: István (István fia). Nyikos Imre és fia: Mihály, unokái: György és Mihály. Nyikos Dávid. Nemesi családfők: Nyikos József, Nyikos Ferenc, Kósa Péter, Kósa János, Nagy Ferencné Tombor Zsuzsanna, Tóth József, Tóth István, Gányó Ferenc és Nyikos János.

53 Az 1836 előtt szerzett jobbágy telken élő nemeseket 1846-ban írták újból össze. Köztük látjuk a Simon, a Tóth, a Nyikos, a Németh, a Nagy, a Kozma és a Gányó családot. A jobbágytelek mennyisége: 44, az úrbéri zsellérházak száma: 97.

03 A török utáni korszakban új földesúr került a birtok élére. Az 1671. évi Wesselényi-összesküvés után a csókakői uradalmat elkobozták és ezt követően csaknem 20 évig kamarai kezelésben volt, illetve egy ideig gróf Széchenyi György kalocsai érsek bérelte. A móri és csókakői uradalmat 1690-ben Hochburg János báró kapta. Ettől kezdve ő és örökösei a földesurak Csurgón.

54 A birtoklás vitákkal kezdődött: 1695-ben Fejér vármegye, közelebbről gróf Esterházy Ferenc főispán eltiltotta a Csurgón lakó Hochburg-jobbágyokat a Sivaghi-völgyben lévő rétek használatától. 1702-ben az uralkodó megerősítette a Hochburg-család számára a Csókakő uradalomnak 1439"ben, 1453-ban, 1458-ban és 1461-ben adott vámjogot. A család a következő évtől már szedte is a vámot, ami miatt közte és a budai kamarai adminisztráció között vita támadt. A vármegye az alispánt (Meszlényi Jánost), a főszolgabírót és egy esküdtet küldött ki vizsgálatra. Jelentésük szerint