Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi
Áz ügy kivizsgálásakor a főbíró azt a nyilatkozatot tette, hogy ,, . . . nem találok alapos okokat. . ., a kedélyek lecsillapítása miatt azonban kénytelen vagyok magukat felfüggeszteni." Négy hónapra rá a főszolgabíró fel is függesztette Háder János törvén ybírót és Krepsz György elöljárót, ahelyett, hogy a rácok megfékezése érdekében intézkedett volna. Pedig ahhoz már nem is kellett volna különösebb bátorság, mivel a községben élő 738 rác nyelvű katolikussal szemben a magyar nyelvű katholikusok száma már meghaladta a 3300-at. Az alispán 1888. január 18-án levélben kérte Pauer János megyéspüspököt, miután Ercsiben a magyar nyelvű katholikusok vannak többségben, engedélyezze, hogy az istentiszteleket felváltva tarthassák rác, illetve magyar nyelven. A püspök sietett a válasszal, de óvakodott intézkedni. Január 22-én kelt levelében azt írta, támogatja a mozgalmat, de ki akarja vizsgálni, kik azok, akik azt kezdeményezték, és hivatottak-e az ottani katholikus többség képviseletére. Megemlítette azt is, hogy a magyarok kérelmét az esperes által összehívott tárgyalás során megnyilvánult ellentétek miatt nem teljesítette. Bekapcsolódott az ügybe a járási szolgabíró is. Jelentette az alispánnak, hogy Ercsi lakossága a pusztákat is beleszámítva 6/10 részben magyar, és csak 4/10 részben rác anyanyelvű. Ha csak a községet veszik számításba, a lakosság fele akkor is magyar, fele rác, és a rácok is úgyszólván kivétel nélkül beszélnek magyarul. Ezért teljesen indokoltnak látja, hogy az egyházi szertartásokat felváltva tartsák magyar és rác nyelven. Hozzátette, hogy a magyar nyelvű istentiszteletek ügyében történt kezdeményezés a község köztiszteletben álló, legnépszerűbb emberei részéről történt. összehívták a képviselőtestületet is, 1889. január 19-re. Az ülésen részt vett a főszolgabíró is. A 31 képviselőtestületi tag közül 21-en szavaztak arra, hogy a miséket felváltva tartsák magyar és rác nyelven. Ennek ellenére sem került az ügy nyugvópontra. Az ercsi rácok ugyanis a püspökhöz folyamodtak, kérve hogy az istentiszteleket továbbra is csak az ő nyelvükön tartsák. A megyéspüspök a kérelemről 1889. február 10-én levélben értesítette az alispánt. Az alispán nem döntött ebben a kényes kérdésben. Jobbnak látta az ügyet a minisztériumba felterjeszteni. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium a községi képviselőtestület határozatát hagyta jóvá. Kiegészítve azzal, bíznak abban, hogy Pauer János püspök úr „bölcs s tapintatos főpásztori kormányzása ... a magyar nyelv kizárólagos használatát diadalra fogja juttatni." 72 Ettől kezdve alakult ki az a gyakorlat, hogy vasárnaponként az első misét rácul tartották, de az evangéliumot magyarul is felolvasták. A szentbeszéd is magyar nyelven hangzott el, mivel a papok úgyszólván kivétel nélkül csak magyarul beszéltek. Nagyobb gondot okozott a községben és szomorúságot az 1910-ben kitört újabb kolerajárvány. Leküzdésében igen nagy szerepe volt dr. Dömötör József körorvosnák. Heteken át kezelte a Kolowrat nevű gőzhajón a környékből ideszállított, illetve a pusztákról a járványkórházba behozott betegeket. Munkásságára felettesei felfigyeltek. Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetésre terjesztették fel. 73
