Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

besnyőpusztán újabb és már nagyobb tömegeket megmozgató munkabeszüntetés következett be. A munka megtagadásának indokaként azt hozták fel, hogy a gabona erősen megdőlt. Valójában az a sztrájkra biztató politikai agitáció érvényesült, amely Pestről indult ki. A legnagyobb aratósztrájk 1905. július 13-án robbant ki Ercsiben gróf Wimpffen Szigfrid uradalmának nyolc pusztáján. Az aratómunkások fellépése magával ragadta az uradalmi cselédséget is, úgyhogy a munkát beszüntetők száma hamarosan meghaladta az 1500-at. A sztrájkolok memorandumba foglalták követeléseiket és eljuttatták az uradalom intézőségéhez. Követeléseik a következők voltak: 1. A robotmunka teljes eltörlése; 2. Az idén végzett robotmunka napi 2 koronával díjazandó; 3. Az előlegezett búza teljes elengedése; 4. Bizalmi férfi elismerése; 5. Tisztességes bánásmód; 6. Rendes alvósátrak a tarlón; 7. Rögtöni segélyhez szükséges kötszerek. A sztrájk kitörése után az adonyi szolgabíró néhány csendőr kíséretében kiszállt az egyik pusztára. Beszédet mondott arról a várható jólétről, melyet a jó termés ígér a földművelőknek, ugyanakkor 30 napi elzárás terhe mellett megparancsolta, hogy folytassák a munkát. Az aratók azt felelték, hogy a jó termésből nincs semmi hasznuk, arra már vár a szatócs, akinek tartoznak. E feleletre a szolgabíró azt parancsolta, hogy aki szocialista álljon balra, aki nem az, maradjon a helyén. Legnagyobb meglepetésére a sztrájkolok kivétel nélkül balra sorakoztak, és rázendítettek a Marseillesre. A szolgabíró húsz csendőrt hozatott Fehérvárról, a tüntetőket bevitette a megyei börtönbe. A munkabeszüntetés átterjedt Rácalmás, Kálóz, Sár szentmiklós, Aba, Polgárai és más községekre is. A sztrájkok azonban csak részben bizonyultak sikeresnek. A legtöbb helyen a csendőrök a segítségül hívott katonákkal együtt a sztrájkolókat a munka felvételére kényszerítették.

65 Ezt megelőzően Ercsiben 1904. március 8-án a képviselőtestület rendkívüli közgyűlése elfogadta a helyi rendőrségre vonatkozó szabályrendeletet. Hat rendőri állást rendszeresítettek, fejenként évi 500 korona fizetéssel, nyári, téli ruhaellátással, úgy, hogy a községi rendőrök csak hosszú kardot kapnak, egyéb fegyvert nem. Törvénybíró lett a rendőrfelügyelő. Hosszas huzavona után 1905. január 1-től léptek szolgálatba a községi rendőrök.

66 Az oroszországi polgári forradalomról érkező hírek hatása a politikai élet élénkülésén keresztül is lemérhető volt. A baloldali mozgalmakba, sztrájkokba bekapcsolódott személyekkel szemben egyre erélyesebben jártak el, és alkalmaztak megtorlást. Az adonyi járásbíró 47 aratómunkást ítélt el. Egymást érték a házikutatások, rendőri felügyelet alá helyezések és a csendőrök zaklatásai a szegény lakosság körében. Ezek ellen a túlkapások ellen 1905. augusztus 8-án a Népszavában éleshangú tiltakozás jelent meg: ...„nem elég az, hogy a nép jogait kutyába sem veszi szolgabíró úr, hanem még azon kívül folyton felügyelet alatt tartja elvtársainkat. Ügy kezeli elvtársainkat, mint feltételesen