Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

fegyverük is volt. Fő kötelességük a robot, dézsmaszedés, rendre ügyelni a határban, a földesúr parancsainak végrehaj ttatása, ellenkezés esetén testi fenyítés — 25 botütés —• alkalmazása. A század közepétől fokozatosan előtérbe került az írásbeliség. Jegyzői állást rendszeresítettek, melynek betöltéséhez a földesúr hozzájárulása volt szükséges. A század végén átfogó intézkedések történtek a közigazgatás szabályozására. Ezek sorából kiemelkedik az 1886. évi XXII. törvénycikk, az úgynevezett „községi törvény". Nem jelentett előrehaladást, sőt még annak a csekély önállóságnak nagy részétől is megfosztotta a községeket, amit a korábbi törvények még meghagytak. Az 1898. évi IV. törvénycikk országos községi törzskönyv felfektetését rendelte el. Abban határozták meg végérvényesen a községek neveit, és jegyezték be az ERCSI nevet, továbbá a hozzátartozó külterületi lakott helyek neveit. A községi bíró 1885-től 1887-ig Margó Mihály, a törvénybíró Háder János volt. Egy év múlva lett Károly Zsigmond a bíró, Vuleta Zsigmond a törvénybíró, a közgyám Scháffer Antal, az adószedő Kokics Antal, a pénztárnok Milassin Gergely. Községi esküdtek Móri József, Verlits Gergely, id. Pintér Pál, Vondrauch József, Bosnyák Balázs, Bilics Mátyás, Burlovits János, Czeiner József, Hodula József, id. Pintér Gergely, Vuleta Pál és Pencz József voltak. A századfordulón választották meg főjegyzőnek Gerő Istvánt. Képviselőtestületi megbízottak L. Guttman Lajos és Vuleta Zsigmond lettek. A község lakossága megközelítette a 6 ezret (5970). Átcsatolások következtében Ercsi területe 30 543 kat. holdról 22 948 kat. holdra csökkent. Három virilis megyebizottsági tag élt a községben: id. Barnaffy Balázs, Hermann Zsigmond földbirtokosok és Déri János kereskedő. Az alispáni hivatal nyilvántartása szerint a községben hajógyár, szeszgyár, téglagyár, továbbá malátagyár működött, és több tűzifakereskedőnek volt telepe.

62 Megélénkült a politikai, társadalmi élet. Egész sor egyesület létesítéséhez adott az alispán engedélyt, s tartotta azokat nyilván. Elsőként 1871-ben Olvasó Egylet alakult. Egy évre rá a Telkes Gazdák Olvasó Egylete. Ugyancsak 1872-ben létesült az Ercsi és Vidéke Takarékpénztára. Az Ercsi Önkéntes Tűzoltó Egylet és az Ercsi Olvasókör 1881-ben alakult meg. Az egyesületek sorából évtizedeken át kiemelkedett az Ercsi Önkéntes Tűzoltó Egylet. Igen nagy tekintélye volt. Rangot jelentett tagjának lenni. Az iparosok, kereskedők, vezető rétegekhez tartozók egyesülete volt ez a testület. Nem véletlen, hogy elnöki tisztségét az alapításkor Krieger Pál uradalmi jószágigazgató töltötte be, a főparancsnok Komáromi József jegyző, az alparancsnok pedig Haidekker József serfőző lett. Tűzoltószertár épült, toronnyal. Udvarán rendszeresen gyakorlatozott a 13 szivattyús, 22 mászó és 12 rendfenntartó tűzoltó. Nyáridőben szolgálatot tartottak a toronyban. Vigyáztak a község 590 zsúp- és nádtetős, 62 fazsindelyes, 83 cserép- és bádogtetős házára, a határban lábon álló, vagy asztagokba hordott gabonára, hogy a tűz kárt ne tegyen bennük. Az egyesület a Dunántúli Kerületi Tűzoltó Szövetséghez tartozott.

63