Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

A palánkvárhoz deszkatetős katonaház, hadiszertár, magtár és kis dzsámi tartoztak. A kezdeti időszakban az ercsi palánknak mindössze 200 katonája volt, akik őrszolgálatot láttak el. A török katonai térképeken Armancsa néven feltüntetett községet egyre kevesebben lakták. A lakosság összeírására, számbavételére azért volt szükség, mert a föld tulajdonjoga a régi mohamedán törvények szerint az uralkodót, a török kincstárt illette meg. Hivatalos összeíró biztosaik megállapították a földterület nagyságát, a népesség számát, a területen élők termelőerejét. Általában tízévenként készítettek egy-egy szandzsákságról összeírást. A terményadókat 3 év termésátlagában vették nyilvántartásba. Ugyanígy történt az állatok számbavétele is. A lakosság számának rohamos csökkenésére lehet következtetni abból, hogy míg 1562-ben az előírt adók összege 8133 akcse volt, ez a szám két évtized múltán 4500-ra csökkent. Egy akcse 2 dinárnak felelt meg, egy arany forintos 1550 táján ötven, 1580 körül hatvanhat akcsével ért fel.

19 A gyorsütemű elnéptelenedés okát egy török krónikás a következőkben látta. ,,Mivel Magyarországnak már kétízben minden részét elpusztította az iszlám hadsereg, s így a Duna folyó melléke is lakatlanul és műveletlenül maradván, élelmiszer nem volt található . . . ennélfogva a szultáni hadseregben nagy szükség és drágaság uralkodott." Az 1570—1571-es defter szerint Ercsiben 16 család élt, név szerint Gyenes Máté, Bolgár István, Hegedűs Tamás, Tóth Benedek, Tarla János, Gyenes Péter, Varga Benedek, Koros Márton, Koros László, Cselei Balázs, Balázs K., Tamás Bolgár, Vincze Benedek, Vincze Lénárd, Korda István és Bolgár Tamás. Fejenként 60 akcsét tartoztak fizetni a töröknek.

28 A község magyar földesura — egy 1590. december 25-én kelt oklevél szerint — Dombay Benedek volt. Egy év múlva a Győri Káptalan Torkos Jánost, Dallos Pált és hitvesét, valamint mindkétnemű örököseiket Ercsi, Ágszentpéter, Üjfalu (Szigetújfalu) felerészbeni birtokában iktatta. A káptalan ezzel a feladattal Makiwyth György kanonokot bízta meg. A töröktől tartva azonban a beiktatás Komáromban történt.

21 Az 1627—1628-as defter Ercsiben 2 házat tüntet fel, öt év múlva 5 házat írtak össze? A török párkányban 87 őr tartózkodott. A 17. század első évtizedeiben jelentek meg a megye területén a Balkánról fölhúzódott délszlávok. Több hullámban érkeztek. Elsőként a katolikus bunyevác és horvát családok települtek le Érden, Ercsiben és Besnyőn. Ekkor létesült a Rác-Szent-Péter puszta. A község Dombay Benedek földesúri birtoka volt egy harmadában, a másik két földesúr Dallos János, és Torkos Péter, 1630. június 1-én okiratban engedélyezték a rácok letelepedését. Az irat tartalma Erczy Jobbágyainkkal való végezés volt.

22 A földesúri járandóságok kiegyenlítése a magyar és rác családok számára rendkívül nagy gondot jelentett, annál is inkább, mert nemcsak a magyar földesuraknak, hanem a töröknek is kellett, hogy adózzanak. A török katonaság száma alig változott, 90 fő körül mozgott. Nem képezett nagy erőt, hiszen műszehfizokból, ulufedzsi szuvarikból, azábok-