Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

sertés helyett 1972-ben 6807 sertést értékesítettek. Búzából terméseredményei 1971—1972-ben 42,4 és 30,8 hektáronkénti mázsa között mozogtak. A mezőgazdasági érdekek országos összehangolásával csökkentették a termesztett növényi fajták számát, így intenzívebben ki tudták használni gépeiket. 1976-ban 1700 hektáron termeltek búzát, ugyanannyin kukoricát, 500-on lucernát. Gondoskodtak róla, hogy az egyes szakágak irányítását szakemberek végezzék. 1976-ban már 8 egyetemi végzettségű szakember állt az egyes üzemágak vagy szakmák élén. Virágzó melléküzemágai is voltak, amelyek főleg a tsz szükségletét látták el.

372 Persze problémák itt is akadtak. Többen kifogásolták például, hogy a kezdetben virágzó zöldségtermelést a fokozottabb gépesítés kapcsán megszüntették.

373 Az 1820 táján épült, műemléki értékűnek aligha nevezhető Batthyány utóbb Csekonics-kastély felhasználását többször megkísérelték, oda iskolát telepítettek, de erre a célra sem felelt meg, utóbb az Édesipari Célgazdaság irodáit telepítették ide, de ezzel a kastély nem volt kihasználva. 1959-ben szinte romos állapotba jutott. A Fejér megyei Tanács vállalta a költségeket, a Budapesti Műszaki Egyetem a tervek elkészítését. Az átalakítási munkákon 4 évig dolgoztak, új helyiségeket is építettek hozzá, 8 és fél millió forint költséggel korszerű rendelőintézetté építették át. Itt rendeltek a körzeti orvosok is, de itt folytak a szakrendelések is. Igazgató főorvosa Berki Károly lett.

3

'

4 Ez végét vetette az olyan szinte kétségbeesett kísérleteknek, mint mikor 1949-ben a szegényházból ki akarták telepíteni az ott ápoltakat, és valamely más megyei intézetben elhelyezni, és a szegényházban 5 ágyas szülőotthont kívántak létesíteni, melynek átalakítására és felszerelésére 10 ezer forintot szavazott meg a képviselőtestület.

375 Már 1962 óta itt működik a belgyógyászat, szülészet, gyermekgyógyászat, sebészet, röntgen, laboratórium. 1964-ben adlak át az egész épületet. A szakrendelés az egész volt enyingi járás, kb. 30 ezer ember szükségletét látja el. 1969-ben 110 ezer vizsgálatot folytattak benne. Van benne 20 ágyas újszülött-csecsemőrészleg, és fogorvosi rendelő 11 körzet számára.

376 Az 1945 előtt társulati polgári iskola fenntartása már a háború alatt kérdésessé vált, és a képviselőtestület elvileg kimondta a polgári iskola községesítését. 1948-ban, az iskolák államosításával kapcsolatban a polgári iskolát az I. sz. általános iskolába olvasztották be. 1952-ben új épületet kapott az általános iskola. Most már 13 tanteremben 800 tanuló tanult. Ez még mindig elég szűkös megoldás volt, hisz egy tanterembe 61 tanulót kellett volna bezsúfolni. így újabb kisegítő épületet kellett berendezni. 1957-ben 40 pedagógus tanított az általános iskolában 1000 tanulót. Az 1945 előtti időben a legjobb ellátottság idején is csak 10 pedagógus működött Enyingen. 1961-ben a volt járási főjegyzői és a járásbíróság elhelyezésére szolgáló épület megürült, ahová gimnáziumot telepítettek. Ezt 1963-ban mezőgazdasági szakközépiskolává szervezték át.

377 A művelődési ház tulajdonképpen akkor kezdett működni, amikor 1951-ben irányítását Balogh Imre, egykori református tanító vette át, aki a háború alatt tanári képesítést szerzett. 1953-ban indult meg itt a könyvtári élet. Vezetője Horváth József lett — akkor még járási könyvtárigazgató — munkatársai: Csizmadia Istvánná, 1955-től Sudár Istvánná volt.