Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

Az 1950. október 22-én megtartott tanácsválasztások után a V. B. elnöke Kiss Károly lett. A végrehajtó bizottság összetételét 1951-es adatból ismerjük.

2

*

53 Az 1950-es évek elején a tanácsi munkát a begyűjtési és adófizetési feladatokkal folytatott — többnyire eredménytelen — küzdelem jellemezte. A végrehajtó bizottság 1951. február 3-án kénytelen volt megállapítani, hogy a begyűjtési tervet globálisan csak 24%-ig teljesítették. Az ilyen tartalmú jegyzőkönyveket nem érdemes hosszadalmasan felsorolni, hiszen valamennyiből lényegében az tűnik ki, hogy a község lakossága — az igen alacsony begyűjtési árak miatt — ha csak tudta, igyekezett a begyűjtési rendelkezéseket kijátszani. A begyűjtési tervek teljesítéséért vívott küzdelemmel párhuzamosan folyt a kulákok elleni igen gyakran értelmetlen, megszégyenítő „osztályharc" is. Ennek is csupán egy jellemző példáját említjük: „Volt olyan kulák is, aki begyűjtési tervét terményhiány miatt nem tudta teljesíteni. Ezek részére büntetést írtak elő".

2

'

1

'

1 A terménybegyűjtés túlhajtott ütemére jellemző, hogy a túlnyomóan gabonatermelő községekben kenyérellátási nehézségek mutatkoztak. A végrehajtó bizottság 1951. április 2-i jegyzőkönyvéből idézzük: „A község kenyérellátása megnehezült, mivel a községben nincsen pék, a balatonfőkajári pékséget is megszüntették." 1953-ban az adóbevételi tervek teljesítése, pontosabban nem teljesítése okozott komoly gondokat. A felsőbb szervek a községre kiszabott adóbevételi előirányzatokat igen magasan állapították meg. Nem segítettek a tanács által elrendelt zálogolások sem.

203 Ezek a hibák igen sokat ártottak. A tanács a szektás-dogmatikus hibák következtében nem tudta betölteni önkormányzati szerepét, sőt, 1957 előtt gyakran a lakosság támadásainak céltáblájává vált. A termelési kedv csökkent, és 1952-ben már csaknem akkora területek maradtak megműveletlenül, mint a felszabadulás utáni években. A községfejlesztés szempontjából jelentős volt a Petőfi utcai házhelyek céljára történő parcellázás. Itt mintegy 67 házhely került kiosztásra és ezeken főleg a volt gazdasági cselédek építkeztek.

260 1957-ben igény merült fel egy törpevízmű építésére. Az eredeti terv költségvetése 800 000 Ft volt, és ebben 2880 m hosszú hálózat megépítése szerepelt. A törpevízművet 1959-ben adták át, 11 db közkifolyóval és 9 db tűzcsappal. Ekkor még csupán a középületeket tudták vízzel ellátni, de a hálózat tovább bővült. 1969-ben már 119 lakóházba volt bevezetve a ' 267 VÍZ. 1964 és 1969 között 3580 m szilárd burkolatú járda épült. 1969-re Petőfi utcában újabb 34 (300 négyszögöles) házhely épült be.

268 1968-ban elkezdődött az új tanácsház építése, melynek átadását 1970. március 31-re Kiss Károly Pusztai Vince Burián József Könczöl Károlyné, Szőke Aranka, György Józsefné, Darab János. Elnök: Elnökhelyettes: Titkár: Tagok: