Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
g 5 8 17 13 Nagyon kevés adatunk van a tőkés korszak népoktatásáról. Az egykor protestáns községben a reformátusok számaránya rohamosan csökkent, 1828-as adat szerint az 1250 főnyi lakosságból már csak 534 volt református. 231 A református iskola mindvégig 1 tanerős osztatlan népiskola maradt, a katolikus iskola viszont 2 tanerőssé bővült. A református iskoláról mindössze 2 adatunk maradt fenn, — kivéve a tanítók neveit. 1880-ban a fülei református iskolamester munkájáért 15 forint készpénzt, 15 pozsonyi mérő búzát, 28—28 kg húst és sót, 3 öl tűzifát, 4 hold szántóföldet, 2 hold kukoricaföldet, 4,5 hold legelőt, 1 petrence szénát, 8 kg faggyút, gyermekenként 1 mérce zabot, 1 csirkét és fűtőpénzt kapóit. Járt neki ezenkívül őrletés, adóját az egyházközség fizette. 232 1905-ben a hivatalvizsgálat megállapította, hogy a refomátus iskola meszeletlen és piszkos állapotban van. A községi elöljáróság utasítására a kurátor intézkedett, és az észlelt hiányosságokat megszüntették. 233 A katolikus iskola tanulóinak létszámáról adatok hiányában csak 1920-ig tudunk beszámolni. A katolikus tanító 1870-ben Klein Lukács, ezt követően kb. 1903-ig Prácsler György volt. A református iskolában 1904-től kb. 1929-ig Harák Béla működött. Ettől kezdve 1944-ig Kuliffay László volt a református tanító, aki 1944-ben, menekülés közben légitámadás áldozata lett. A katolikus tanító 1909-ben Szíjjártó Károly volt. 236 1912 és 1920 között Szíjjártó Károly főtanító és Sziklai Margit működött a községben. 2 " 7 1931-ben Szíjjártó Károly és Hornyák György tanított az iskolában. 1940-ben a katolikus tanító Straub János és Hornyák György voltak. 1942-től Kotosz Gyula és Kerner Mária működött az iskolában. A község kulturális életéről csak gyér adataink vannak. A két világháború között a Katolikus Ifjúsági Egylet és Kálvin Kör működött a faluban. Az 1930-as években — újabb vallási villongások közepette — elkészült a református kultúrház. Még a vármegye törvényhatósági bizottsága is azon az állásponton volt, hogy a kulturális élet nem lehet egy hitfelekezet privilégiuma, ezért építését nem akarták engedélyezni. A református kultúrházat a felszabadulás után a község vette át. 1926-os adat szerint a községbe a következő hírlapok jártak: Fejérmegyei Napló 54 db, Fejérmegyei Hírlap 81 db, A tanulók létszáma 1870-1910-igP A tanuiók létszáma 1913 _ 1920 Ev Létszám között 235 Í 8 87°6 48 ÉV LétSzám 1878 56 1913 126 1887 71 1914 137 1891 65 1918 127 1910 96 1920 87 Közlekedésben Kereskedelemben Szolgáltatásban Közalkalmazott Nyugdíjas
