Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

A fülei mezőgazdaság ezek mellett állati takarmány céljára szolgáló növényeket, kisebb mértékben ipari növényeket termesztett.

221 1936 Növény ha Búza 390 Rozs 71 öszi árpa 22 Tavaszi árpa 294 Zab 79 Kukorica 363 Lencse 1 1937 Növény ha Búza 353 Rozs 145 Öszi árpa 13 Tavaszi árpa 220 Zab 57 Kukorica 448 Lencse 2 Bab 2 1938 Növény ha Búza 342 Rozs 123 öszi árpa 27 Tavaszi árpa 278 Zab 83 Kukorica 376 Bab 19 Lencse 21 A burgonya vetésterülete 80—100 ha körül mozgott. Vetésterület összesen

22 Év ha 1936 1686 1937 1807 1938 1869 A fülei kisbirtokosok fő növényeinek termésátlaga a legjobb esetben is közepesnek mondható, és a korszak folyamán lényegében stagnált. 1901ben búzából magyar holdanként 7,50 mázsa, árpából 6 mázsa termett.

2

"

3 1931-ben a kisgazdák kat. holdankénti termésátlaga búzából 5,50 q, rozsból 5,50 q, tengeriből 8 q, burgonyából 35 q volt.

22

'

1 A múlt század második felében jelentékeny volt a község szőlőtermesztése. Ekkor 3 szőlőhegy volt a községben, Alsóhegy. Bányahegy és Kőhegy.

225 A volt házas zsellérek a nekik juttatott silány erdőterületeket kiirtották, és helyébe szőlőt telepítettek. 1897-es adat szerint a filoxéra csaknem az egész szőlőállományt kipusztítota.

226 A későbbiekben az elpuszult szőlők jelentős részét sikerült felújítani. A fülei szőlők közepes, vagy annál gyengébb bortermést adtak. Gyümölcstermelés a múlt század közepe óta folyik. Igen jelentékeny volt a tárgyalt korszakban a veszprémi káptalan erdőgazdálkodása, mert nem csupán az uradalom céljait szolgálta, hanem a fában szegény vidék szükségleteit is jelentős mértékben ki tudta elégíteni. (Épületfából, szerszámfából és tűzifából egyaránt.) 1883-ban a fülei erdőgazdaság 5 tagra oszlott 1. Szappanos: erdő és tisztás 222 kat. hold 2. Fajdacs: erdő és tisztás 266 kat. hold 3. ösi oldal: erdő és tisztás 212 kat. hold 4. Szentmárton: erdő és tisztás 178 kat. hold 5. ökörjárás: erdő és tisztás 252 kat. hold