Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

1933-ban lemondott Moharos Péter, ki tisztét igen hosszú ideig viselte, s helyébe Jakab Lajost választották bíróvá. Ennek következtében 1935ben, az általános községi tisztújításon csak a másodbírót, közgyámot, pénztárost és 12 elöljárót választottak. A választáson elég éles viták voltak. Nagy István javaslatát, aki zömmel az előző tisztségviselőket kívánta megválasztatni, leszavazták.

281 Szerény szociális beruházást a község a gazdasági válság éveiben is eszközölt, ha az nem került sokba. 1934-ben Szabó József plébános javaslatára tengeriháncs-feldolgozó háziipari tanfolyamot rendezett, mert ez csak a helyiség bérével, fűtésével és világításával terhelte a községet. 1935-ben évi 100 pengővel segélyezte a népkonyhát, mely télen napi 30— 40 ingyenebédet adott, a Szociális Missziótársulat szervezésében. 1936ban a düledező szegényház helyébe 4 szobás (szobánként négy személyre szóló) szegényházat vásárolt, de a legszerényebben, még kamrát sem tervezett hozzá. Az építési költségből 3467 pengőt a községi szegényalapből fedeztek, melynek mikénti felhasználását amúgy is vitatták a képviselőtestületben, és csak 1297 pengőt kellett pótköltségvetésben biztosítani. Újpest várostól vásárolt két tűzoltófecskendőt 2000 pengő értékben, és minthogy a tűzoltószertárat ennek érdekében meg kellett volna nagyobbítani, elfogadta Leipnikker Gyula enyingi fakereskedő ajánlatát, aki felajánlotta, hogy saját költségén épít új szertárat a fatelep közelében, ha ennek fejében mentesül a személyes tűzoltói szolgálat és váltság alól. 1936-ban évi 805 pengő költséggel hozzájárult egészségügyi védőnő alkalmazásához, akit egyébként az Országos Közegészségügyi Intézet fizetett. 1937-ben mezőgazdasági továbbképző tanfolyamot is szervezett, mert ehhez csak kétholdnyi gyakorló területet és a tanítónak évi 110 vagy 147 pengő díjat kellett viselnie. A halálozás folytán megüresedett egyik községi bábái tisztséget és az óvónői állást új választással 1936-ban betöltötte.

282 A Siómarosra vezető, törvényhatósági kezelésbe vett bekötő útnak makadám kiépítéséhez, a többi községgel arányosan 24 ezer pengő hozzájárulást vállalt, de azzal a feltétellel, hogy 1938-tól kezdve évi 1200 pengős részletekben fizethesse. Hasonlóképpen a Simontornyára vezető törvényhatósági útnak a községen keresztül vezető része jobb minőségű kiépítését is.

283 Egyik kocsma tulajdonosának (Csillag Edének) halála után, a kocsmát a község Leshegyre telepítette át, és megtagadta a régi helyre új kocsmajog iránti engedély kiadását. Ezt a határozatot a megyei kisgyűlés megsemmisítette, és ezután a képviselőtestület már javasolta az új kocsma iránti engedélyt. Ugyanekkor elutasította, hogy a Sporttéren italmérési engedélyt adjon, és ott egészségügyi okokból csak hűsítő italokat lehetett kimérni.

281 Viszont, amikor az Országos Közegészségügyi Intézet megállapította, hogy a falubeli összes kutak az artézi kút kivételével ivásra alkalmatlanok, csak 3 mélyfúrású kút kijavítását és egy kútnak fedetté átalakítását vállalta a községi képviselőtestület.

285 1937-ben minimális térítéssel telket vett át egyik földreformban juttatottól, aki arról lemondott. A községi elhatározás az volt, hogy ezen a telken fognak majd napköziotthont létesíteni. Viszont ugyanekkor 485 négyszögölnyi községi telket adott át a második tantermet építeni kívánó polgári iskolának, azzal a kedvezménnyel, hogy a vételárat akkor kell megfizetnie, ha a polgárit államosítják, vagy magán polgárivá alakulna át.

286