Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
laszthatta. Az esküdteket és jegyzőt a község maga választhatta. A községi bíró működése felett a földesúr továbbra is jelentős ellenőrzést gyakorolt. A bírót letehette és új bíróválasztást rendelhetett el. A portio beszedése és a vármegye pénztárába való beszolgáltatása a községet illeti, ebbe a földesúr nem szólhat bele. Községi bírók voltak: 1768-ban Szántó János, 1832-ben Kovács Mihály, 1835-ben Benkő András, 1836-ban Kun György, 1842-ben Halóra Mihály. A török kiűzése és 1848 között a Fülére vonatkozó iratanyagban több, jelenleg is élő topográfiai név fordul elő. (A név mellett az előfordulás évét ós a forrást jelöltük meg.) Saitos út (Sajt út) (1724), Sáss Toó (1767 Tó) Vízállás (1767) Takarodó út (1767) Murva kő nevű határ (Füle és Polgárdi között). Fülei Űj-bányai szőlők gyepűje. Böjtény nevezetű völgy (1781) Fajdacs (1802) 130 Tilos erdő, Sándorház nevezetű, Szilvás m Bütényi irtások, Sándorka-major, Szent Márton, Köteles Teleki Csárda, Köteles Telek földek, Felső erdő, Bögyös irtás, Sándorkai-dűlő, Kőhegyi-dűlő, Tutska mellett, Deskúti-dűlő, Kőhegyi szőlőhegy, Kőhegy és alsócserközt, Alsó cserre dűlő, Tószári első (második) dűlő, Fő utca, Irtásrét, hóhér föld, Kender földek, Rétre dűlő, Kajári útra dűlő, Bányára dűlő, Zöld kút, Bánya szőlőhegy, Bánya mellék, Réti föld, Szappanos.™ Fülén már 1848 előtt két népiskola működött. Hosszú időn át a református iskola volt a népesebb és a katolikus volt kevésbé látogatott, de a jelenleg rendelkezésünkre álló forrásokból a katolikus iskola története ismertebb. Nem tudjuk, hogy a református iskola iratanyaga vagy annak egy része megvan-e valahol, levéltári forrásaink igen gyérek. Érdekesség az is, hogy forrásaink csak a múlt század közepéig bőségesek, azt követően csak a tanítók neveire és a tanulók számára vonatkozó adatokat ismerünk. A vallási ellentétek a XVIII. században rányomták bélyegüket a népoktatásra is, olyanról is tudunk, hogy katolikus tanító volt ugyan, tanítványok nélkül, református iskola viszont az 1760—1770-es években valószínűleg nem működött. Első adatunk 1747-ből való, amikor a református iskola tanítója Sóvári Mihály, a katolikus tanító Babai Ferenc volt. 133 1770-ben a katolikus iskola tanítója Éri István volt. de a feljegyzés megemlíti, hogy tanítványa nincsen. Javadalma: 15 forint, 30 mérő gabona, 8 mérő őszi és 4 mérő tavaszi vetés, két boglya széna és 6 font faggyú. 13 '' 1780-ban a fülei református rektor munkájáért 15 forintot, 30 pozsonyi mérő búzát kapott, díjazásához tartozott még kukoricaföld, fa szükség szerint, só 50 font, hús 50 font, borcollecta termés szerint, minden gyermek után 1 mérce zab, 1 csirke, temetésért 6 icce bor, 10 font gyertya, 2 szekér széna, kenderföld. 135 1781-ben csak katolikus tanulókat (23 fiút és 12 leányt) írtak össze. ,3fi 1783-ban a község katolikus tanítója Nemes István volt. A községtől kapott fixet, szántóföldet és tisztabúzát, az uradalomtól volt rétje (menynyiség nincs megadva). Kétszobás háza volt, az egyik szoba tanteremül szolgált. Magyar és német nyelven tanított írást, olvasást és számvetést. Tanítványainak száma 11 fiú és 6 leány volt. 13 ' A katolikus iskoláról a XVIII. század végén és a XIX. század elején készített feljegyzések azt mutatják, hogy a káptalan mint kegyúr már
