Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

holdat kapott. A házas zsellérek családfőként — úrbéres szolgálat ellenében — l-l holdat kaptak. Tó céljára 3 holdat engedett át a földesúr.

120 Az 1836-os egyezség összesen 48 egész sessióval számolt. Kisebb pontatlanságok kiigazítása és a mérési munkák befejezése után végül is 48 l

/s telek után adtak ki összesen 625 hold 750 D-öl legelőilletőséget.

121 A telkenként kiadott 13 holdnyi legelőilletőség vármegyei viszonylatban a jobbágyokra nézve kedvezőnek mondható. Továbbra is rendezetlen maradt az erdőelkülönzés ügye. 1842-ben a fülei jobbágyok faizási jogaik csorbítása miatt a vármegyéhez fordultak, miután a káptalantól nem kaptak választ panaszaikra. Beadványuk szerint eltiltották őket a szárazfa szedésétől és a 3 hüvelyknél vastagabb ágakat is az urasági ölfába belehasogatni kénytelenek. „Mellybői által (át) látható nem tsak az, hogy a munkánk az ölfa vágástól nem volna eléggé fizetve, hanem az is nyilvánvaló, hogy a tűzi faizásunk elenyészni kezd . . ." Panaszaik jogosságát az alábbi irat is megerősíti: „Az úrbér végrehajtási jelentés 6. és 7. pontja szerint ezen helység lakosai az úrbér behozatalakor épületi és tűzi faizás jótékonyságában részesíttettek . . ., azonban nem derül ki (a legelőelkülönzés és rendbeszedés irataiból), hogy meghagyják-e őket a jövőre nézve is e jótékonyságban. Ezért ezt a kérdést kellő tárgyalás után ítélet által el kell dönteni."

122 Mindenesetre az erdőelkülönzés kérdésében újabb hosszadalmas pereskedés kezdődött az uradalom és a jobbágyok között, mely az 1848-as forradalom előtt nem is zárult le. Az erdőjárandóság rendezésére csak 1862ben újabb egyezség útján került sor. A volt jobbágyok és házas zsellérek összesen 43 5

/s sessio után telkenként 4 hold (1200 O-öl) erdőilletőség jutott.

123 Ez az összesen 174 hold 600 •-ölnyi erdőterületet tett ki. A plébános és katolikus tanító erdei járandóságát az uradalom külön adta ki. Az 1846-os úrbéri tabella szerint 124 jobbágy 36 sessiót bírt, melyből 70 hold 199 O-öl belsőség, 1286 hold szántóföld volt. Terheik: 1872 nap marhás vagy helyette 3744 nap gyalogrobot, 124 forint árenda, 36 öl tűzifa lefuvarozása. A zsellérek 45 forint cenzust fizettek, 810 gyalogrobotot teljesítettek és 22 2

/'« öl tűzifát vágtak ki.

124 A lakosságnak bizonyos értelemben külön csoportját alkották a jobbágytelken gazdálkodó nemesek. Az 1784-es népszámlálás 13 nemest mutat ki a helységben. Az 1828-as nemesi összeírás Családfő Fiai Unokák Zántho Ádám Zántho János Zánlho György Zántho Józsefné Viski Sára József Ádám László Mihály Sándor Zántho Ferenc József Gergely György ifj. Zántho Ferenc