Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying
ságot. 237 A nyomor jelentkezését mutatja az enyingi bérgazdaság ellen a földmívelésügyi miniszterhez benyújtott panaszok számának növekedése is. 238 Most már a csendőrség kérte a csendőrlaktanya bérének csökkentését, amit természetesen a község megtagadott, 239 Űj jelenség, hogy a képviselőtestületben egyesek vitatták a községi alkalmazottak karácsonyi jutalmának megoldását. Persze, a végén ezt azért megszavazták. 240 A gazdasági válság súlyosabb jelensége volt a nagy vendéglő bérlőjének tönkremenetele, akinek még az ingóságait is elárverezték. A község azonban talált új bérlőt, Hajas István keszthelyi vendéglős személyében, aki vállalta a nagyterem, ebédlő és az iparoskör helyiségeinek lepadlózását. Igaz, hogy bérletének első két évére csak évi 1200 P, további három évre pedig 1500 P bért ígért. 2 * 1 A földművelésügyi minisztérium az 50%-os elemi kárt szenvedett gazdák részére vetőmagkiosztást kezdeményezett. A község sürgősen igényelte a vetőmagot, bár a fizetési feltételek, ha későbbi időre vonatkozóan is, nem voltak könnyűek. 2 '' 2 Takarékoskodni akart a község az éjjeli közvilágítás költségein is, és inkább vállalt 800 pengő beruházást, csakhogy a világítást központilag ki lehessen kapcsolni fél órával az utolsó vonat beérkezése után. 2 '' 3 De a megüresedett községi írnoki állásnak a törvényhatóság általi törlését úgy igyekezett megkerülni, hogy az állást ideiglenesen napidíjas állássá szervezték át. 244 Természetesen hiába követelte a község a vármegyétől, hogy a törvényhatósági útnak a Csíkgátpatakon keresztülvezető hídját szélesítse ki, a válasz az volt, hogy erre nincs fedezet. 2 '' 5 1931 második felében a filmszínház forgalma is annyira visszaesett, hogy a bérlő állítása szerint 3000 pengőt ráfizetett, és a községnek járó igen szerény (434 P) bért sem tudta fizetni. így a bérlet felét a község elengedte. 246 A gazdasági válság következtében Enying község, melynek összes adóssága elérte a 229 255 pengőt (három adósság a Székesfehérvári Takarékpénztárral, kettő pedig az Enyingi Takarékpénztárral szemben állt fenn, és a hitelezők egyike a kölcsönt felmondta) a kamatokat ugyan még tudta teljesíteni a pótadóval kiegészített községi költségvetésből, de a tőketörlesztést meg sem tuda kezdeni. A község a belügyminiszer és az alispán közbelépését kérte, hogy a hitelezők adjanak halasztást a tőketörlesztés megkezdésére. 247 Fizetésképtelen lett Pál Károly, a gőzmalom bérlője is, de a község nem adott haladékot a község javára esedékes tűzbiztonsági díj, adó és malombér fizetése alól, mert az árverést elkerülhetetlennek látta, és remélte, hogy a község követelésének egy részét az árverésen be tudják hajtani. 248 A közügyek iránti érdeklődés csökkent. 1931 decemberében esedékessé vált a 20 választott képviselőtestületi tag felének választása. De a 600 választásra jogosult összesen 81 szavazatot adott le. A megválasztottak nagyobb része kisgazda volt, és mindössze kettő volt kisiparos. 249 De a képviselőtestületi ülésen, noha fontos kérdésről, a telekkönyv kiigazítását célzó betétszerkesztés elrendeléséről, illetve költségeinek viseléséről volt szó, mindössze 17 választott, 6 virilista képviselőtestületi tag, 10 elöljáró (esküdt) valamint a jegyző és adóügyi jegyző jelent meg. A megjelent választott tagok közül 4 iparos, a többi kisgazda, a virilisták közül 1 kereskedő, 1 kisiparos, 4-en pedig a nagybirtokosok illetve nagyobb vállalkozók 3* 35
