Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
Az adatokból világos, hogy 1948-ban — nyilván igaerő hiánya miatt — még nem tudták az egész korábban megművelt területet megművelni, és nagyobb területet hagytak legelőnek. Viszont ez évben soha nem ismert nagyságúra nőtt a kukorica területe, pedig az a legtöbb kézi munkát igényelte. A későbbi fejlődés során lemondtak a kenyérgabona-monokultúráról, a kenyérgabonával bevetett terület alig 40%-a az 1937. évinek, viszont figyelmet érdemel az őszi árpa, és az egyéb takarmánynövények vetésterületének magasra emelkedése, a zab vetésterületének az 1936-oshoz képest alig több mint 10%-ra csökkenése. A község erőteljes állattenyésztésbe fogott, amit az állatállományban a sertések számának nagy növekedése is mutat, de lovakra már alig számítanak. 2,15 A község felekezeti megoszlása egyébként a Horthy-korban eléggé megváltozott 1941-ben 1492 r. kat., 354 ref., 53 ág. ev., de csak 50 izraelita volt. 240 Ez még a deportálások előtti állapotot mutatja, de a gazdasági lehetőségek szerint gyorsan mozgó izraeliták jelentékeny része elvándorolt. Ez azonban az iskolai viszonyokon alig látszott. Az óbaroki községi iskolát nem számítva Felcsúton továbbra is egy rk. és egy ref. iskola működött, 1931-ben még l-l tanítóval 2 '" 1943-ra a két iskola összes tanulóinak létszáma 138-ra nőtt, és a katolikus iskolában 2 tanító működött. 2 '' 8 1948. június 6-án a képviselő-testület név szerinti szavazással 14 szavazattal 6 ellenében kérte az iskolák államosítását. 2 '' 9 A háborúban mindkét iskola súlyos károsodást szenvedett. A katolikus iskolában Nemess József volt az igazgató, Iványi József és Perőcsényi Mária a beosztott tanítók. Itt nem sokkal a háború előtt két új tantermet építettek, ez könnyebben helyrehozható volt, a helyrehozásban az MKP Budapestről jövő falujárói is segítették. A református iskolában Csörgői Lajos volt az egyedüli tanító. Az iskola is elég régi volt, károsodása is nagyobb, az egyetlen tanterem szűk, egészségtelen volt, szükségtanteremnek volt tekinthető. Itt a szülők gondos társadalmi munkája segített, hogy 1945 őszén meg lehetett kezdeni a rendszeres tanítást. Az államosítás után az egyesített állami általános iskola élére Csörgői Lajos került, aki 1950 után rendszeresen beszámolt a községi végrehajtó bizottságnak az iskola állapotáról. Az iskolába 117 tanuló, 1956-ban 251, 1961-ben már 347, 1973-ban megint csak 182, 1980-ban 168 tanuló iratkozott be. A tantermek száma már 1956-ban 5-re, 1960-ra 7-re emelkedett, a tanerők száma 1956-ban 11, 1961-ben 14, 1973-ban 12 volt, aszerint ahogy a tanulók száma nőtt vagy csökkent. 250 Az általános iskolai oktatás eredményeit legjoban a következő táblázat szemlélteti. 251 1941. évi ez az egész 1970. évi ez az egész teljes szám lakosság %-a teljes szám lakosság %-J analfabéta 126 6,4 51 2,1 1—3 osztályt végzett 243 12,4 110 4,6 4—5 osztályt végzett 354 18,1 125 5,2 6—7 osztályt végzett 891 45,8 360 15,0 8 osztályt végzett 45 2,3 358 16,3 középiskola 1—3 osztályt végzett 13 0,7 32 1,4 érettségizett 20 1,0 36 1,5 felsőfokút végzett 2 0,4 22 0,9 23 FMTÉ 16. 353
