Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
újfalut, de szárnyának biztosítására el akarta foglalni Bicskét is, ahová azonban január 3-án megérkezett biztosítás céljából a 20. szovjet gépkocsizó lövészhadtesthez tartozó 40. gépkocsizó lövészhadosztály. 1945. január 4-én az 5. SS. Wiking páncélos hadosztály és a 6. német páncélos hadosztály megközelítette Bicskét Felcsút irányában, de nem sikerült. A helyzet válságos volt, de január 6-án a 16. gépesített szovjet dandár ellenlökést hajtott végre, és a szovjet arcvonal a Zsámbék—Mány —Bicske—Csabdi—Űjbarok—Felsőgalla vonalon hetekre megszilárdult. Felcsút tehát mindössze 6—7 kilométerre volt a Vörös Hadsereg első vonala mögött. Ez csak akkor változott meg, mikor 1945. március 16-án megindult a Vörös Hadsereg támadása és márc. 19-én elfoglalta Mórt, sőt messze túlhaladta nyugat felé. Ezzel Felcsút kikerült a hadiesemények köréből. 213 A községi képviselő-testület 1945. júl. 7-i közgyűlésének jegyzőkönyvét idézve ,,a község területén három és fél hónapig álló front volt, ezen idő alatt a lakosság ingósága, gazdasági élő és holt felszerelése majdnem teljesen megsemmisült. A lakosság a munka és termelés megindításának nehézségeivel küzd, ezért adót fizetni nem tud." 21 ' 1 Ebben az érvelésben akadnak túlzások, pl. a front nem három és fél hónapig állt Felcsúton, hanem két és fél hónapig, az első itteni hadművelettől az utolsóig sem telt el három hónap, a front nem Felcsúton állt, csak a közelében, de alapjában véve helytálló. Az 1945 májusában készített helyzetfelmérés szerint Felcsúton (Óbarokot is ideszámítva) mindössze 26 lakóház maradt, teljesen használható (az 1933. évi házszámnak mindössze 7%-a), 283 ház javítással lakhatóvá tehető, 87 ház pedig teljesen lakhatatlan. Az állatállományból mindössze 58 ló, 17 tehén, 26 sertés és 82 tyúk maradt, az 1942. évi lóállomány 21, szarvasmarha-állomány 2,2, sertésállomány 1,5%-a. A lakosság lélekszáma alig fogyott. Óbarokkal együtt 2423 fő. De élelemmel teljesen ellátott mindössze 114 fő, részben ellátott 541 fő, teljesen ellátatlan 1768 fő. A község határában 3400 kat. hold bevetetlen, őszi gabonával be van vetve 600 kh, tavaszival mindössze 60 kh., kukoricával 220, burgonyával 150, egyébbel 10 kh. Ilyen körülmények között nagy dolog, hogy 1945 május 7-re megalakult a Nemzeti Bizottság 9 taggal, élén Kovács Sándor elnökkel. 215 1945. június 3-án, az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete értelmében megalakult a községi képviselő-testület. A helyi Nemzeti Bizottság úgy döntött, hogy az egyes koalíciós pártok a községbeli taglétszámuknak megfelelő százalékos arányban kapják meg a képviselő-testületi tagságot. A tagság a következőképpen oszlott meg: Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Független Kisgazdapárt Polgári Demokrata Párt Szabad Szakszervezetek 8% 1 rendes, — póttag 32% 6 rendes, 2 póttag 27% 5 rendes, 1 póttag 33% 6 rendes, 2 póttag 1 rendes, — póttag 1 rendes, — póttag A községben ugyanis a Polgári Demokratikus Párt helyi szervezete, és a Szakszervezetek helyi szerve még nem alakult meg, de mindkettő számára fenntartottak l-l helyet.
