Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

335 Uo. 604, 654, 655, 660. 336 Helységnévtár 1973. 298, 1977. 45. 337 Fejér m. Év nélkül, lapszám nélkül. IGARPUSZTA Neve 1193-ban tűnik föl először, amikor III. Béla IGOR birtokot a fehérvári keresztesek Szent István egyházának adta. A közép-iráni nyelvben erősét jelent, de a nyelvészek inkább a germán Ingvarr személynévből származtatják. Gyakran összetévesztik a Fejér megye déli részén is található Igar nevű helységgel.

1 1405-ben az igari jobbágyok bérbe vettek 8 évre egy földrészt a fehérvári keresztesektől Igar, Almás és egy régi Septer nevű híd között, évi 5 fehérvári véka búzáért és 1 véka rozsért. Az 1439. évi adomány levél szerint Igar a csókakői várhoz tartozott, vámszedési joggal és 4 vízimalommal.

2 1475 áprilisában Igaron idézték meg Rozgonyi Oszvaldot és István a király elé, mivel ellentmondtak a keresztesek Timár birtokba való beiktatásának. A következő évben ugyancsak megidézték őket, mert Rozgonyi János özvegye (Dorottya) és fia (Oszvald) nem fizették az Igar birtokon a fehérvári keresztesektől bérelt és most jogtalanul maguknál tartott malom és föld után a bérleti díjat. A vizsgálatot a fehérvári káptalan hites embere és egy királyi ember tartotta. 1476—1480 között a bodajki uradalom elleni hatalmaskodásban földesúri parancsra igari jobbágyok is részt vettek. 1498-ban Rozgonyi János özvegyét (Dorottyát) ismét Igar birtokon idézték meg.

3 A Csókakő váráról 1528-ban készült összeírás Igar possessio-t is tartalmazza. Eszerint 16 egésztelkes jobbágy közül 9 volt szabados (köztük a bíró). Szent Mihály-napon 6 telektől 3 Ft cenzust fizettek; a hat nem szabad telek Keresztelő János-nap tájban egyenként 12 V2 d-t. A rendkívüli taksa 20, Ferdinánd király dica-ja 13 volt. Pünkösdre a falu 4 csirkét adott a várnak/' A török kor alatt és után Fehérvárcsurgó sorsában osztozott. 1649-ben Nádasdy Ferenc megengedte, hogy bizonyos Komálom nevű helyen Keresztes Benedek malmot építsen és 4 évig szabadon használja. Igar (amely ekkor Komárom vármegyéhez tartozott) lakói Nádasdy Ferenchez mentek és megállapodtak, hogy minden ház után 3—3 Ft-ot fizetnek. Megengedte nekik, hogy Felső-Körtvélyesen lévő puszta malom-helyen a maguk számára malmot építsenek.

5 Egy 1650 körüli feljegyzés szerint Igar a móri járásban lévő, a csókakői jószághoz tartozó, Veszprém vármegyében lévő falu. Évi adója 30 Ft, „portái számát a viceispántól kell megtudni".

6 Az 1662. évi urbárium 9 egésztelkes és 2 féltelkes jobbágyot tüntet fel. Minden egész telek után fizettek 3 Ft-ot; a bíró kivételével. Együttesen adtak egy rókabőrt, a malomtól 3 Ft-ot és 3 Ft szekerespénzt. Ismerjük ebből az évből a lakosok nevét is: Izbek András, Kovács András. Keszeő Mihály, Csanády Mihály, Mory Márton, Siga Mátyás, Tóth György, Nagy Gergely, Csuka Mihály, Kis István és Nagy István. 1672-ben Igart pusztának nevezik.

7 20 FMTÉ 16. 305