Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

1932-ben Fehérvárcsurgón az alábbi egyesületek működtek: Önkéntes Tűzoltó Egylet, Római katolikus Olvasókör, Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja, a Hangya Fogyasztási Szövetkezet és a Legeltetési Társulat. 1930-ban volt napirenden a legelő lecsapolása, a következő évben a gulyalegelő karbantartása.

313 Fehérvárcsurgón már 1926-ban működött mozgófényképszínház. A nagyközség a tulajdonossal (Hegedűs József nevel) tárgyalt, hogy a termet a téli hónapokban a leventeoktatás céljára engedje át. Viszonzásul a képviselőtestület 1927 áprilisában kimondta, hogy második mozgófényképszínház ne legyen Csurgón.

31

'* Az 1927. augusztusi községi közgyűlés szükségesnek tartotta a község monográfiájának a megírását. „Erre a helybeli intelligenciát felkéri, részükre ezúttal nem, de a mű befejezése után tiszteletdíjat helyez kilátásba."

315 1944—1948 1944. december elején a móri járás községei hadszíntér jelleget öltöthirdették ki Fehérvárcsurgón is: mindenki teljesítse hazafias kötelességét és a rárótt feladatot végezze el, munkahelyét változatlanul foglalja el. Ugyanaznap a megyei rendőrkapitányság szesztilalmat rendelt el, amit azonban a fehérvárcsurgói kocsmák úgy játszottak ki, hogy az udvaron át szolgáltatták ki a szeszes italt.

310 A Károlyi-kastély a budapesti török követség részére volt kijelölve kitelepülési helyként. A követség azonban Budapestet nem hagyta el és a kastélyt nem vette igénybe. Helyette a magyar hadtápvezetőség anyagi kirendeltsége szállásolt be a kastélyba és a faluba. Egy német állategészségügyi alakulat is volt a faluban. A Károlyi-uradalomban angol hadifoglyokat helyeztek el. A falu határában lelőtt angol repülőgépekből néhány pilóta ugrott ki; ezeket Székesfehérvárra kísérték. 1944. október 23-án érkezett egy század levente, akiket a házaknál helyeztek el. Majd Csurgóról Mórra mentek, ahol bevagonírozták őket.

317 1944. december elején a móri járás községei hadszíntér jelleget öltöttek; Fehérvárcsurgón is állandósultak a katonai beszállásolások. 1944 karácsonyán a szovjet csapatok már a Tatárhegyig nyomultak előre. A visszavonuló német katonaság elfoglalta a község házait, a lakosságot kiűzte az otthonából (egy részük, állataival együtt a szőlőhegyre húzódott ki). Ettől kezdve a front csaknem három hónapig itt húzódott. A német tábori csendőrök a férfiakat összeszedték és lövészárok-ásásra hajtották.

318 A magyar hadvezetés elhatározta és több alkalommal parancsot adott a kitelepítésre, de a lakosság ennek ellenállt, megtagadta a kitelepülést.

310 A. felszabadító harcok során Fehérvárcsurgó és környéke sokat szenvedett. Ezt a harcokban részt vevő lövészezred parancsnoka is hangsúlyozza. A front alatt a német—magyar egységek igen sokszor a lakosságtól rekviráltak élelmiszert és főleg gabonát; a lakosság sokat szenvedett a katonák zsarolásától.

320 Az 1945. március 14-én megindult szovjet támadás egyik célkitűzése a m'met kézre került Székesfehérvár összeköttetésének az elvágása volt, ezért a Velencei-tó és a Balaton között kibontakozó fő támadással egy-